Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)
HORVÁTH JÓZSEF: Az ifjú Gárdonyi és a „Garabonciás Diák”
Horváth József gondolataiból” című, „Ista-Pista” aláírással jegyzett rovat, vág}- éppen a „Gyaluforgácsok” is. Ezekben a humor mellett nem ritkán értékes gondolatok is találhatók, az aktualitásokat sem nélkülözően - miként a „Garabonciás Diák iszonyatos átkaiból” rovat is elárul sok mindent a helyi viszonyokról. Végezetül ezekből szeretnék idézni néhányat. Az „átkok” egy része összefüggésben lehet — van? — a helyi sajtóviszonyokkal. Ezt sejthetjük például az alábbi mondások esetében: • Sohase hallj nagyobb dicséretet magad felől, mint a rendőrség a „Hazánktól”! (1888. szept. 16.) • Vegyen fel a „Hazánk” a „fehér alakjai” közé! (1887. nov. 13.) • Annyi legyen a hived mint a Híradónak, és úgy szeressen a legjobb barátod, mint a Hazánk a Híradót! (1887. dec. 11.) • A Győri Közlöny legyen a legélvezetesebb olvasmányod és a Hazánk Írja meg a biográfiádat! (1887. dec. 11.) Más esetekben egyéni tapasztalata tükröződhet az „átkokban”. A „Légy szinműiró és Győrött adják elő a darabodat!” 1888. március 4-én történt megjelenése bizonyára szoros összefüggésben van azzal, hogy két nappal korábban bukott meg a Divatgróf című első színházi darabja. De arra is találhatunk jó példákat, hogy Győrött vagy annak környékén történt eseményt tűz tollhegyre. Az 1887. december 18-án megjelent számban olvasható például a „Neveljék a gyermekedet Bácsán!” „átok”, melynek értelme kiderül az ugyanezen számban közzétett, „A bácsaiakhoz” című hosszabb „versezetből”. Ezen — név nélkül megjelent, nagy valószínűséggel a szerkesztő által „elkövetett” — „versezetből” érezhető Gárdonyi Géza elkötelezett pedagógus-volta is. Ennek kapcsán talán nem érdektelen megjegyeznem, hogy erre a Garabonciás Diák más szövegei is utalnak. De láthatunk konkrét összefüggéseket is: több lapszámban is láthatjuk például az Általa szerkesztett „Néptanítók Naptára” megjelenésének hirdetését. De az Általa szerkesztett időszaki kiadványok között vannak esetenként tartalmi átfedések is: például az „Aszondom Benedek szottyantásai” rovattal találkozhatunk a Tanítóbarát lapszámaiban is. A Garabonáás Diák utolsó fennmaradt száma — amint arra fentebb már utaltam — 1888. szeptember 23-án hagyta el a nyomdát, de már „Garaboncziás Diák”, azaz Szávay Gyula szerkesztésében. Hogy Gárdonyi József szavait idézzem: „A Garabonáás Diák Gárdonyi kezén kimúlt. Munkatársai elfogyadoztak. Gárdonyi maga próbálta írásaival jóllakatni a Diákot. De nem győzte koszttal. Gárdonyi tehetsége konyhájáról terítettek a Tanítóbarátnak és még a Hazánknak is. Garabonáásnál, Tanítóbarátnál laptulajdonosi kényszerből, a Hazánknál főmunkatársi kenyérkeresetből.”60 Mindezt már nem bírhatta; elment Szegedre. De az élclap műfajától ott sem tudott elszakadni, amint az a Szögedi Paprika című lap megindítása és léte bizonyítja — de ennek bemutatása már egy másik történet lenne... 60 GÁRDONYI József i. m. p. 171. 52
