Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)
HORVÁTH JÓZSEF: Az ifjú Gárdonyi és a „Garabonciás Diák”
Horváth József Abban viszont, hogy Szávay Gyulát hamar megismerhette a befogadó város, bizonyára szerepe volt a Garabonáás című élclap megindításának is. Bár — amint arra Grábics Frigyes is utal a szerkesztő munkásságát bemutató tanulmányában - Szávay már szegedi diákként kezdte a toliforgatást,16 a szerkesztői feladatok vállalása a Garabonciás elindításával kezdődött Számára; és nem is jelenthetett kis feladatot, hiszen hetente jelentkezett az új számokkal, melyekben rendszeresen olvashatjuk az O humoros verseit és egyéb műfajokban alkotott írásait is. Új volt a győri közönség számára a műfaj is — az első élclap a város időszaki sajtójának történetében -, szerzőtársakat kellett folyamatosan szereznie. És ne feledjük azt sem: a szerkesztő első éves joghallgató volt az induláskor — és mindössze 21 esztendős! Mindezen nehézségek ellenére Szávay Gyula vállalkozása sikeres tudott lennie. A második évfolyam szerkesztői beköszöntőjében már arról írhat, hogy „kiemelkedve a kísérletek világából, átélve gyermekkorát” immár „kifejlett férfiként a maga teljességében” jelenhet meg a Garabonciás-, de utal e beköszöntő a vállalkozás egyre inkább megerősödő szellemi hátterére, illetve anyagi alapjaira is. Hogy ez utóbbi a következő években még szilárdabb lett, annak egyik bizonyítékát láthatjuk abban is, hogy 1886 elejétől az akkor már két éve Garabonáás Diák címen megjelenő élclap előfizetési díját csökkenteni tudta Szávay Gyula, még pedig nem is jelentéktelen mértékben: az addigi hat forint helyett négy forint lett az éves előfizetési díja az újságnak; az egyes számokat pedig a korábbi 12 krajcár helyett tíz krajcárért vásárolhatták meg az érdeklődők.17 Ahogy erre egy évvel később a szerkesztő vissza is utal, „törzsközönségünk nagy számára támaszkodva” lehetett e kedvező változtatást megtenni.18 Hogy mit jelentett pontosabban az előfizetők nagy száma? Szávay Gyula négy befejezett évfolyam után visszatekintő írása szerint az induláskor félszáz, az első félév végére 200, az első év végére pedig már ötszáz előfizetője volt a lapnak!19 Az előfizetési díj 1886 elejétől bevezetett csökkentésének kedvező hatásáról már két hónap elteltével beszámol Szávay: „Örömmel jelentheti a szerkesztőséggel egy személybe nőtt kiadóhivatal, hogy Garabonciás Diák e bátor lépése sikerült s jelenleg a lap abban a helyzetben van, hogy nemcsak Győr, de Dunántúl legelterjedtebb lapjának vallhatja magát.” Ennek köszönhetően — jelenti be a szerkesztő — a lap számonként új és új képekkel lesz illusztrálva. Majd így folytatja: „Hogy lapunk tartalmát vonzóvá és irodalmi becsűvé tehessük: fővárosi humoristáink több jelesét sikerült megnyernünk, kik lapunk részére apró humoros történeteket s karcolatokat fognak írni, mi által lapunk közeledik az egyetemes humor azon magaslatához, melynek elérése egyedüli czélunkat képezi. A helybeü vonatkozású szatírát nem mellőzzük, de alkalmazásában Ízlés és tisztesség tudata fogja csipkedések bántó hegyét letörni.”20 Szávay később sem mulasztja el időközönként felhívni olvasóinak figyelmét lapjának fontosságára; 1886 júliusában például azt írja: az induláskor csak félve merték remélni, hogy öt év múlva „immár nem mint 16 GRÁBICS Frigyes: Szávay Gyula, p. 329. 17 SZÁVAY Gyula: |ubileum. In: Garabonciás Diák, IV. évf. 52. sz. 1885. dec. 20. [p. 409.] 18 SZÁVAY Gyula: Szó! In: Garabonciás Diák, VI. évf. 1. sz. 1887. jan. 1. p. 3. 19 SZÁVAY Gyula: Jubileum. In: Garabonciás Diák, IV. évf. 52. sz. 1885. dec. 20. [p. 409.] 20 SZÁVAY Gyula: Mélyen Tisztelt Közönség! In: Garabonciás Diák, V. évf. 11. sz. 1886. márc. 14. [p. 85.] 44
