Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)
CSIK TAMÁS: A Szépművészeti Múzeumból elszállított műkincsek Pannonhalmán 1944-1945
Csik Tamás azonban a legnehezebb időszakban (március 24. és április 7. között) további 2000 anyának és gyermeknek sikerült ugyanezeket biztosítani. Március közepétől számítva 2000 alkalommal volt szükség orvosi közbeavatkozásra az egyházi intézmény területén, amelyből 120 eset operációt jelentett (ezen belül 47 súlyos műtétet). Az utólagos beszámoló szerint az orvosi ellátásra szorulók közül legalább 15—20 fő életét vesztette volna, ha nem kap idejében szakszerű segítséget, azonban még így sem tudtak segíteni 10 ember életén. Kilencen viszont pont a kritikus napokban jöttek a világra a főapátság területén. Szabók és cipészek is tevékenykedtek a menedéket keresők között, így 1944 novembere és a következő év márciusának vége között 520 ruha készült és 500 lábbelit hoztak rendbe az itt dolgozó mesterek. Bár a menekülők is sokban hozzájárultak saját ellátásukhoz, a háború után készült jelentés alapján az általuk hozott élelmiszerek és tartós cikkek értéke a menedékhely költségeinek csak Vi-ét fedezte, ennek ellenére még így is sikerült 26.000 pengőt kiosztani a rászorulók között.23 Ilyen körülmények közé érkeztek meg a műkincsek a Szépművészeti Múzeumból 1944 novemberének első felében. Ekkor már az első szovjet csapatok is elérték Budapest környékét. így ami eddig, nyugodtabb körülmények között nem történt meg, az ezt követően már parancsoló szükség volt. A háború totális jellegével, az utcai harcokkal együtt járó pusztítással és fosztogatással a múzeumi szakemberek is tisztában voltak. A zavaros helyzetet jellemzi, hogy Csánky Dénes szerint még az ország egyik első számú közgyűjteményének tekinthető Magyar Országos Levéltár épületének eseúeges felrobbantásáról szőtt tervek is szóbeszéd szintjén terjedtek szakmai körökben.24 A főváros előrelátható ostroma természetesen maga után vonta Budapest kiürítését is. A kormányzati, a fontosabb kulturális és közigazgatási szerveket érintő rendelkezés természetesen vonatkozott a Szépművészeti Múzeumra és az itt tárolt gyűjteményekre is. A nyilas kormány kultuszminisztere, Rajniss Ferenc november 8-án telefonon közölte Csánky Dénessel, hogy a lehető legrövidebb időn belül szállíttassa a műtárgyrakat az ekkor már vöröskeresztes védelem alatt álló Pannonhalmi Főapátságba.25 A szállításnál közreműködők vallomásai nem egyeznek mindenben, azonban mintegy 300—500 festmény; 40—60 szobor; elsőrendű grafikai műveket tartalmazó, pontosan meg nem állapítható számú láda; értékes szőnyegek; talán drágakövek, illetve Hóman Bálintnak a Nemzeti Múzeumnál felpakolt személyes tárgyai lehettek a november 7-i és november 9-i szállítmányokban. Az utólag, 1945 májusában felvett vallomások alapján az is meg23 FL Perjelnapló, Pro Memoria (1945. június 21.) 24 SZMI 141/1945. Csánky Dénes: Emlékirat a magyar művészeti kincsek megóvása tárgyában. Kézirat. 41. 25 A kiürítés menetrendjét 1944 októberének második felében határozták meg. A német szervek közreműködésével zajló kiürítés sorrendjéről Kisbarnaki Farkas Ferenc október 26-án tájékoztatta az érintett intézményeket. Bár elvileg szükséges lett volna a jóváhagyás, Csánky Dénes a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának beleegyezése nélkül szállítana el a műtárgyakat. Visszaemlékezése szerint nem volt lehetőség a szaktanács összehívására a szállítás sürgős végrehajtása miatt, és a testület korábban, hasonló esetekben még mindig jóváhagyta a vidékre telepítést. A főigazgató csak utólag tervezte elküldeni az érintett műtárgyak listáját a Tanácsnak, erre azonban a hadi helyzet miatt már nem került sor. (FARKAS Kornél: Műtárgymozgások 1938—1945. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum a második világháborúban. Századok füzetek 2009. 5. sz. 99.; SZMI 141/1945. Csánky Dénes: Emlékirat a magyar művészeti kincsek megóvása tárgyában. Kézirat. 42.) 29
