Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)
CSIK TAMÁS: A Szépművészeti Múzeumból elszállított műkincsek Pannonhalmán 1944-1945
A Szépművészeti Múzeumból elszállított mű kin cse k Pannonhalmán 1944—1945 kalmasnak találta az épületeket kisebb átalakítások után.15 A Gömör megyében lévő felsőbalogi kastélyba szállíttatott értékes bútorok kapcsán még az a vád is felmerült Csánky ellen a háború után, hogy gyakorlatilag saját családja kényelméről próbált így gondoskodni, mivel az ottani művésztelepet állítólag nyaralóként is használták.16 Igaz, csak félhivatalos formában, de valójában már 1944 júliusában bizonyíthatóan felmerült Csánky Dénes elképzelései között Pannonhalma is. A főigazgató az őt felkereső Valló István győri alpolgármestert kérte meg, hogy érdeklődjön a főapátságnál a műkincsek egy részének esetleges elhelyezése tárgyában. Bár a válaszlevél nem maradt fenn, a főapátság iktatókönyve alapján tudható, hogy az pozitív tartalmú volt.17 A műkincsek Pannonhalmán (1944. november — december) Az apátság megfelelő, nemzetközi jogi védelme a műtárgyszállítmányok érkezésekor, 1944 novemberének második felében már biztosítva volt. Bár az egyházi intézményeknek még háborús körülmények között is maradt valamiféle tekintélyük, számos példa bizonyítja (például Monte Cassino), hogy ez még távolról sem tartotta vissza a hadviselő feleket attól, hogy fegyveresek szállj ák meg a gyakran taktikai szempontból is jól védhető és megfelelő bázisul szolgáló szakrális intézményeket. A nyilas és a kommunista rendszerrel szembeni egyházi ellenállás kutatója, Hetényi Varga Károly szerint a pannonhalmi főapát még 1944 közepén kezdett tárgyalásokba annak érdekében, hogy valamely semleges állam — értelemszerűen nemzetközi jogi védelem alatt is álló — követségének vidékre telepítésekor számoljanak Pannonhalmával, mint lehetséges helyszínnel. Ahogy Csánky Dénes, úgy Kelemen Krizosztom is próbált Veesenmayernél közbenjárni, azonban a német követ nem fogadta a főapátot. Végül komáromi rendtársa, Nagy Vencel értesítette a főpapot, hogy Friedrich Born, a Nemzetközi Vöröskereszt magyarországi képviselője még nem talált megfelelő menedékhelyet szervezetének, így a tárgyalások ezen a szálon folytak tovább, sikeresen. Alig néhány nappal 1944. október 15. előtt sikerült is megállapodni a Külügyminisztérium jó15 SZMI 210/1944. Dr. Oroszlán Zoltán igazgató őr jelentése a kastélyok megtekintése tárgyában (1944. június 9.). Oroszlán Zoltán (1891. március 16., Budapest — 1971. január 9., Budapest): művészettörténész, klasszikaarcheológus. A Szépművészeti Múzeum munkatársa 1923-tól, előbb az Antik Gyűjtemény, majd a Szobor Osztály vezetője. Miután Csánky Dénes 1944 decemberében elhagyta a fővárost, a Szépművészeti Múzeum vezetője, az ő irányítása alatt indultak meg a háború utáni helyreállítási munkálatok is, miközben 1945- ben miniszteri megbízásból a Dunántúlon nyomozott az elszállított műkincsek után. Később Németországba utazott, hogy hivatalos megbízásból a műtárgyak hazaszállításáról tárgyaljon. (Erdei Gyöngyi szócikke Oroszlán Zoltánról. In: Magyar múzeumi arcképcsarnok. Szerk.: Bodó Sándor - Viga Gyula. Pulszky Társaság — Tarsoly Kiadó, Bp., 2002. 666—667.) 16 Csánky Dénes visszaemlékezése szerint a bútorok pusztán a Képzőművészeti Főiskola művésztelepének berendezési tárgyai lettek volna, azonban a háborúban gyakorlatilag teljesen megsemmisültek. (Vö.: SZMI 13/1945. Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum elnökének a múzeum jelenlegi állapotáról (1945. február 27.); SZMI 141/1945. Csánky Dénes: Emlékirat a magyar művészeti kincsek megóvása tárgyában. Kézirat. 12.) 17 Pannonhalmi Főapátsági Levéltár (—FL) 650/1944. Valló István győri alpolgármester levele a Szépművészeti Múzeum műkincseinek elhelyezése tárgyában (1944. július 26.); FL 657/1944. számú iktatókönyvi bejegyzés: Valló Istvánnak. A Szépművészeti Múzeum számára helyet tudunk adni (1944. augusztus 3.) 26
