Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)
BAGI ZOLTÁN „Azmikor az vaspléhből csinált torony tetejére helyheztetett kakas megszólalna”
Bagi Zoltán Péter volt a feladatuk, hogy amennyiben az őrök a kilétüket tudakolnák, feleljék azt, hogy a Budáról várt élelemszállítmány két szekere érkezett meg a falak alá. Mivel attól tartanak, hogy üldözőik megtámadják őket, így kérik bebocsátásukat a várba. A beszélgetés közben a kisebbik petárdát a várárok ellenlejtőjén lévő rácsos kapura akarták felfogatni, ám erre nem volt szükség, mivel a kapu egyszerű rázásra kinyílt, míg a felvonóhidat leeresztve találták. Késedelem nélkül a kapu jobb oldalához tolták és felszerelték a nagyobb petárdát. Ezt a műveletet a kapu őrsége csak az utolsó pillanatban vette észre. Ekkor puskáikkal tüzelni kezdtek és három vallont le is lőttek. Eszmélésük azonban túl kései volt, hiszen Vabacourt már meggyújtotta a kanócot és a petárda felrobbantotta a kaput, egyes darabjait pedig állítólag egészen a piactérig vetette. A haditerv értelmében a száz vallon katona rögtön benyomult a Fehérvári-kapu boltozata alá, és lekaszabolta annak őrségét. A nyomukban törtek előre az Overbrouck vezette két-két zászlónyi vallon, lotaringiai és francia gyalogosok, amelyek „a piacot elfoglalák. Ezekután hamarosan ... az jobb kéz felől való útra ménének, mely a várba és a bástyára viszen vala.”94 Az előretörő vallon, lotaringiai és francia gyalogság nyomában Eörsi Péter esztergomi vicekapitány hajdúi törtek be az erődvárosba, hogy a Magyar- és a Császár-bástyát elfoglalják. Majd őket követte a meghatározott rend szerint de Lopez, Strassoldo, Hugne és Verleine lovassága. Schwarzenberg pedig Thököly Sebestyénnel a felrobbantott kapu boltozata alatt állt katonaságával, hogy szükség szerint segítséget küldhessen oda, ahová kell. A robbanás hangjára a szállásain alvó őrség felriadt. Pecsevi szerint „benn a várban ki részegen, ki pedig ópiumtól bódultán gondtalanul feküdt. Mihelyt a balesetről értesültek, a hitetleneket két oldalról megtámadták.”95 Ellenállásuk Schwarzenberg jelentése szerint is igen heves volt.96 A pasa vezetésével az őrség kezdte kiszorítani a vallon, lotaringiai és francia, valamint a magyar katonaságot is az erődváros belsejéből, jelentős veszteségeket okozva nekik. Ahogy Istvánffy megfogalmazta: „oly balgatag vakmerőség dühösségével az mieinkre rohanának, hogy ötszázat megfutamtatnának, s ottan-ottan még mások odafutamodván, az mieinket három ízben ismég megfutamtatva, az kapu felé gyalázatosán hátra űznék”.97 Ekkor Thököly javaslatára Schwarzenberg üzent a még a falakon kívül álló Pálffynak, hogy azonnal nyomuljon be a bajbajutottak megsegítésére. Lovassága azonban vonakodott harcba szállni, „mivel az éjtszakai s kétséges dologban mulatozni láttatnának”.98 Pálffy azonban jó példával járt elől: leszállt lováról és futva indult el a Fehérvári-kapu felé. Magyar és német lovasok követték példáját és ezzel meg is fordították a küzdelem menetét. Az őrség ellenállását azonban így is csak nehezen tudták megtörni. De Lopez kürasszírjai, Strassoldo lovas lövészeivel és Eörsi Péter hajdúival együtt a Szentdombivagy Jakusics-bástyánál keveredtek véres kézitusába, „melyen az alajbég, a szpáhiják és timáriótok előttökjárója, sokakkal az lovasok és janicsárok rendin valók közül, levágattatván, elvésze, s ugyanott a mieinkben sokan elesének”.99 A jelentős veszteségeket 94 ISTVÁNFFY 2009. 295. 95 PECSEVI 1916. 143. 96 HATVANI 1859. 91. 97 ISTVÁNFFY 2009. 296. «8 ISTVÁNFFY 2009. 296. 99 ISTVÁNFFY 2009. 296. 18
