Levéltári források Győr első világháborús éveiből I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
SZOCIÁLIS VISZONYOK, TÁRSADALMI FESZÜLTSÉGEK
Szociális viszonyok, társadalmi feszültségek követelésünk, hogy a hatóság monopolizálja a tej eladását, vegye azt saját kezelésébe és szüntesse be, hogy tehetős, vagyonos családok korlátlan mennyiségű tejet fogyaszthassanak, azonkívül pedig szüntesse meg a város területén a kávéházakban szokásos uzsonnakávé- és tej kiszolgálását, mert igazságtalanságnak tartjuk, hogy amíg uzsonnakávét minden egészséges ember naponta korlátlan mennyiségben fogyaszthat, addig a betegek, gyermekek és aggok tej szükségletének megszerzése ellen a jegyrendszerrel még akadályokat is gördítsenek. Az ilyen félintézkedéseknek nem lehet más az eredménye, minthogy a munkásság beigazolva lássa azt a máris gyakran felhangzó vádat, hogy a hatóságok intézkedéseikkel is csak a vagyonosok érdekeit kívánják szolgálni, ami előbb-utóbb rossz vért fog szülni. Győr város rendőrfőkapitánya a munkásság egyik egyesületének táncmulatság tartása iránti kérelmét, egy poétikus hangú végzésben azzal utasította el, hogy a „jelen viszonyok között amidőn a közöttünk járó özvegyek és árvák arca folyton néma szemrehányásként áll előttünk, akkor semmiféle zajos mulatságot megengedhetőnek nem tart”. Meghajlunk e hatósági intézkedés bölcs indokai előtt, de nem gondolja a tek. Tanács, hogy a zsúfolt kávéházak, a tej, uzsonnakávé, kalács, kétszersült, cukrászsütemények korlátlan kiszolgálása, ráadásul pedig a hatósági tejellátás és más hatósági intézkedések hasonló módon való megvalósítása is csak fokozza az özvegyek és árvák arcának néma szemrehányó kifejezését és egyúttal elégedetlenségét? Alulírottak tehát a győri összmunkásság nevében és annak megbízásából arra kérjük a tek. városi Tanácsot, hogy ezt a kérdést vigye a városi közgyűlés elé és ott határozatilag mondassák ki, hogy Győr város tejellátását teljesen házi kezelésbe veszi át, megállapítva mindenkire egyformán a fogyasztható mennyiséget, gazdagnak szegénynek egyaránt és csak a betegek, gyermekek és aggok részére biztosíttatik nagyobb mennyiség orvosi bizonyítvány alapján. A mai tejellátási mód teljesen tarthatatlan, mert maguk a tejkereskedők beismerik, hogy olyan tehetős családok jönnek orvosi bizonyítvánnyal tejért, akik privát úton is szereznek be maguknak elegendő tejet, másrészt ma már kitűnik, hogy a tejárusítók saját régebbi vevőiket mindenkor előnyben részesítik. A saját kezelésbe való átvételt pedig azért is szükségesnek tartjuk, mert a kiskereskedőt nem is lehet ellenőrizni, vajon csak hatósági tejet mér-e ki, habár ezt a szabály tiltja, másrészt semmiféle retorzió sem riasztja vissza és félemlíti meg a lelkiismeretlen, pénzvágyó embereket attól /mint azt naponta látjuk/ hogy a hatósági tejet is, busás és könnyű haszon reményében ne hamisítsák, amint ezen feltevésünket a hatósági tej elleni panaszok máris igazolják. Ugyancsak örömmel fogadta a győri munkásság a hatósági burgonya beszerzését is, sajnos itt is alaposan csalódtunk, mert azt látjuk, hogy a város ennél a cikknél sem a fogyasztók, hanem inkább a viszontelárúsítók, tehát spekulánsok érdekeire volt tekintettel. Már a burgonya ára is messze túlhaladja a miniszter által megállapított maximális árakat és így egyrészt illuzórissá teszi magát a maximálás tényét, másrészt rossz példát mutat a gomba módra szaporodó élelmiszer uzsorásoknak. A hatóságok kötelessége ab ovo lehetetlenné tenni a közvetítő- és árdrágító kereskedelmet a jelen súlyos viszonyok között és súlyt kellene fektetni arra, hogy a hatóság által beszerzett cikkek ne a közvetítők, hanem egyenesen a fogyasztók kezébe kerüljön. Ez a „conditio sine qua 176
