Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
IN MEMORIAM - NÉMÁNÉ KOVÁCS ÉVA: Tíz éve halt meg Grábics Frigyes
In Memoriam dományi karán folytatta tanulmányait, magyar-történelem szakon diplomázott 1951- ben. Szép tanári pálya előtt állt: pályakezdőként 1950 júliusától részt vett a Veszprémi Építőipari Technikum megszervezésében és elindításában. Az irodalom mellett több tárgyat is tanított. Az iskolát 1951-ben Sümegre helyezték át, a diákotthon vezetője lett a tanítás mellett. 1952-ben matematika szakos tanári átképzésre jelentkezett, mert az Építőipari Technikumban a reáltárgyak kaptak nagyobb hangsúlyt. Sümegen ismerkedett meg a tapolcai gimnázium irodalom tanárnőjével, Soós Évával, szellemi-lelki társával, akit 1953. április 21-én vett feleségül.3 Kérésére áthelyezték 1953 szeptemberében szeretett szülővárosába, Győrbe. A Hild József Építőipari Technikumban tanított történelmet, magyart, matematikát, majd igazgatóhelyettes is lett. Nagy tudását, jó pedagógiai érzékét a tanítványai és kollegái is értékelték. Felesége a Rejtő Sándor Fonó- és Szövőipari Technikumban kapott irodalom tanári állást, ahol nyugdíjazásáig tanított. Grábics Frigyes csatlakozott a Magyar írók Szövetsége győri csoportjához, 1954-től lektorálta a győri fiatal írók, költők munkáit. Mezei György könyvtárigazgatóhelyettes hívta a helytörténet iránt már akkor is érdeklődő tanárt a könyvtárba. 1956 nyarán az irodalom, a frissen megjelent újdonságok, a könyvek iránti érdeklődése miatt a pedagógusi pályát könyvtárosira cserélte, és a Megyei Könyvtár csoportvezetőjeként dolgozott tovább. ígéretes pályáját kettétörték az 1956-os események, amelyben ő is aktív szerepet vállalt. 1956. október 29-én megalakult a Dunántúli Nemzed Tanács sajtó- és tájékoztatási irodája, amelynek főszerkesztője Lendvai Mihály, vezetője Peterdy György, helyettese pedig a győri írócsoport tagjaként Grábics Frigyes lett.4 Ez a sajtóiroda tolmácsolta a Nemzeti Tanács, később Dunántúli Nemzeti Tanács álláspontját és írásait, közveü'tette a magyar sajtóhoz, a külföldiekkel kapcsolatban álló tolmácsokat ellátta információkkal. 1956. november 4-én segített Szigethy Attila szökésében, aki az idősebb Grábics Frigyes újvárosi házában bajszát leborotválva Ikrény felé menekült tovább. A szabadságharc bukása után 1957. április 8-tól előzetes letartóztatásba került. A Győr megyei Bíróság B. 748/57 számú végzése nyolc hónap börtönre ítélte.5 A tanári pályáját sohasem folytathatta tovább. Kiszabadulása után a család anyagi gondokkal küszködött, Grábics Frigyes nagy felkészültsége, tudása ellenére csak éjjeliőri állást kapott a Győri Fíűtőházban, mellette magántanítványokat vállalt.6 3 Grábics Frigyes (1924-2005): „A szellemi értékek, a tudás közvetítője, a lélek nemesítője”. Összeáll. Grábics Éva. In: Hűséggel a katedrán. Jeles pedagógusok Győr-Moson-Sópron megyében. V. kötet. Győr, 2014. 78- 91. 4 Györ-Sopron megyeiek emlékednek ay 1956-os forradalomra. Szerk. Erdélyi Iván et al. Budapest, Zrínyi Kiadó, 1991.37. 5 Győr-Sopron megyeiek emlékednek ad 1956-os forradalomra. Szerk. Erdélyi Iván et al. Budapest, Zrínyi Kiadó, 1991. 85. 6 G. Szabó Mária: „Majd valakinek eszébe jutok”. In: Kisalföld\ 54. évf 147. sz. 1999. jún. 26. p. mell. VIII. 262
