Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

NEMESNÉ Matus ZSANETT: A Bodroghy Pappok - Betekintés egy 19. századi jogtudó nemesi család történetébe

A Bodroghy Pappok

társasági könyvtár. Noha az alapító szabályzat szerint elsősorban a hazai műveket részesítették előnyben, a német polgárság nagy száma miatt mégis, szinte minden második könyv német nyelvű volt.26

Bodroghy egyik lánya, Gizella 1861-ben megvette Remellay Gusztáv Kereszt és félhold című munkáját,27 testvérei, Hona és Lujza 1873-ban pedig részt vettek Győrben a városi művelt nők számára tartott előadássorozaton.28 József felesége a Győri Közlöny egyik hirdetése szerint szintén szerethette a könyveket, ugyanis 1865- ben a folyóirat egyik elhalálozott munkatársának Tihamér álnéven írt költeményeinek kiadásához pénzt adományozott.29

A család legműveltebb tagja István lehetett, melynek több bizonyítéka is van. Egyrészt Mezőberényben irodalomkedvelő és -pártoló hírében állt. Ott az 1802-ben meginduló gimnáziumban több diákot is pártfogolt, így a később költővé váló Sárosi Gyulát30 és Szakái Lajost,31 de az egyik legnagyobb támogatottja — a későbbi bányakerületi evangélikus püspök — Székács József volt.32 Velük irodalomról, költőkről, versírásról beszélgetett.

Hudi, 1986, 457., 461.

27 Remellay, 1861, XI.

28 A győrvárosi művelt nővilág számára tudományos előadásokat tartottak (1873). Győri Közlöny. 17. évf. 19. sz. 86.

29 Győri Közlöny. 1865. 51. sz. 202-203.

30 Sárosi Gyula (1816-1861) eredeti neve: Sárosy Lajos. Az Arad megyei Borossebesről származott és 1819-ben került Békés megyébe. A mezőberényi gimnázium elvégzése után Eperjesen tanult jogot, az ottani gimnáziumban magyar nyelvet és irodalmat tanított, közben pedig bekapcsolódott az eperjesi kollégiumban működő írói kör munkájába is. Forradalmi hangvételű versei 1838-tól jelentek meg. Miután 1849- ben kiadta Arany Trombita című verses politikai röpiratát, elfogták és 1855-ig Königgrátzben raboskodott. Szabadulása után tovább folytatta írói tevékenységét, de egy Habsburg-ellenes vers miatt felségsértéssel vádolták és Budweisbe internálták. Röviddel halála előtt tért vissza Pestre. (Elek, 1985(a), 141—173.)

31 Szakái Lajos (1816—1875) egy napon született unokatestvérével, Sárosi Gyulával. Szakái köröstarcsai származása miatt szintén Mezőberényben tanult, majd a gimnázium elvégzése után Sárosi Gyulát követve Eperjesre került. Első verseit — melyekre a népies hangvétel és a politikától való távolmaradás jellemző - 1833-ban írta. A Wenckheim családdal végig jó viszonyt ápolt, velük együtt sokat tett Gyuláért. Pl. 1860- tól részt vett a Szolnok-aradi és az Alföld-fiumei vasútépítő bizottságban, 1863-ban pedig társaival együtt megszervezte a Békés Megyei Takarékpénztári Egyesületet. Élete végén elhagyta Gyulát, visszaköltözött szülőfalujába, ahol gabonakereskedőként élt. (Elek, 1985(b), 118—140.)

32 Székács Józseffel - aki Sárosy Lajoshoz és Szakái Lajoshoz hasonlóan szintén az 1802-ben létrejött mezőberényi gimnáziumban tanult — Bodroghy az 1825/26. tanévben ismerkedett össze. A gimnázium létrejöttében fontos szerepet játszó Major Pált a tanulók minden évben köszöntötték, és az 1825/26. tanévben Székács mondhatta el a magyarul és latinul is megfogalmazott üdvözlő versét. Mivel Major Pálnak nagyon tetszett, ezért meghívta magához a fiatal diákot ebédre, ahol Bodroghy Papp István is jelen volt. (Zsilinszky 1909, 11.; Irányi 1973, 14.) „Bodroghy ... ki szép fiatal ember volt... megkért, hogy látogassam meg. Meg is látogattam s e látogatások igen nagy befolyással voltak jövőmre. ... Megismertetett a régibb költők Csokonai, Dayka, Kisfaludy Sándor verseivel...” (Kertész, 2008, 37.) Fontos megjegyezni, hogy Bodroghy Papp István néhol helytelenül Bodroghy Papp Dánielként szerepel, ld. pl. Benkő, 1901.; Patay, 1914.

147