Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
HORVÁTH JÓZSEF: Győri seborvosok végrendeletei a 18. századból
1 H orv át József tésének idejére vonatkoznak, hiszen ez bizonyosan életének utolsó hónapjában — de lehet, hogy utolsó hetében, esetleg utolsó napjaiban — készült. Ezen második végrendelet tartalmával a fentebb elmondottak miatt nem kívánok részletesebben foglalkozni. Csupán annyit jeleznék: ezen rendelés lényegesen rövidebb és egyszerűbb az elsőnél; röviden rendelkezik temetéséről, majd győri házát és egyéb javait két gyermeke között rendeli felosztani, egyenlő arányban. Berkes László magfar borbély végrendeletéről (1763) A győri belsővárosban lakozó Berkes László magyar borbély utolsó rendelése 1763. október 22-én kelt Győrött.37 E végrendelet több szempontból is eltér az eddig bemutatottaktól. így mindenekelőtt abban, hogy a jelen tanulmányban bemutatott testamentumok közül ez az egyetlen olyan, melyet készítője saját kezűleg írt alá! Figyelemre méltó a terjedelme is: a 12 számozott tétel közül jó néhány olyan található, mely önmagában is több rendelést tartalmaz. Berkes László nemcsak műveltségével, de vagyonával is kiemelkedik a sorból: ez a tény lehetővé teszi számára, hogy az e korszakban ádagosnak mondhatónál lényegesen több kegyes hagyományt tegyen, hogy pompásabb temetést szervezzen magának, hogy fél tucatnyi vallásos társulat tagjai legyenek jelen a temetésén és imádkozzanak lelki üdvéért... Az alábbiakban csupán néhány fontosabb szempontra, néhány általam különösen értékesnek tartott kérdésre szeretném felhívni a figyelmet. Az a tény, hogy a testében már súlyosan beteg, de elméjében még ép testáló lelkét Istennek, testét a földnek ajánlja, e korban teljességgel természetesnek mondható. Az a részletesség viszont, ahogyan erről rendelkezik, mindenképpen figyelemre méltó: testét a karmeliták kriptájába temessék, egy énekes és 12 requiemes kis misével; hat kongregáció vegyen részt aktívan a temetési szertartáson, és öt templomban harangozzanak temetésekor. A harangozás Győrött az „Öreg Templomban”, a jezsuitáknál, a ferenceseknél és a karmelitáknál történjen, és harangozzanak érette Bácsán is; míg a megszólított hat kongregáció közül egy-egy a karmelitáknál, illetve a ferenceseknél, négy pedig a jezsuitáknál működött: ez utóbbiak közül a Halálra Vált Krisztus Társulata — ismertebb korabeli nevén Agónia Társulat — említtetik a legtöbb testáló által, a másik három lényegesen ritkábban. A deákok kongregációinak kívánt jelenléte érthető, hiszen az ő énekük bizonyára emelte a szertartás ünnepélyességét; figyelemre méltó viszont a „Most újonnan fii állíttatott T. P. jesuvitáknál levő Sy: Háromságé) Magfar Congregatioja”, melynek talán ez a legkorábbi végrendeleti említése. Itt érdemes utalnom arra is, hogy Berkes László öt vallásos társulatot részesített egyenként 15 forint összegű kegyes hagyományban: ezek egyike a Komárom városában a trinitárius szerzeteseknél működő Szentháromság Kongregáció — mindez a testáló Szentháromság iránti 37 A testamentumlevél felirata: Testamentaria Dispositio Prudentis, ac Circumspecti Civis & Magistri Hungarici Ladislai Berkes Chyrurgi”; lelőhelye: GYMJVL, Végrendeletek, 320. sz. 94
