Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
BAG! ZOLTÁN PÉTER: Adolf von Schwarzenberg első éve a Magyar Királyságban 1595
Adolf von Schwarzenberg első éve (1595) a Magyar Királyságban1 emelkedőén fontos Esztergom ostromával nem boldogultak.11 Az alsó-magyarországi hadszíntéren megjelent oszmán fősereg azonban sikerrel vívta meg Győrt, amelynek védői 1594. szeptember 29-én szabad elvonulás fejében feladták a Bécs védelme szempontjából fontos erődvárost.12 Ezzel a Csobánc, Szigliget és Keszthely kivételével a győri főkapitánysághoz tartozó várak is az Oszmán Birodalom fennhatósága alá kerültek.13 Egyedül Komárom állt ellen a Szinán nagyvezír vezette csapatok támadásának, és bár igyekezett ezt a sikert a prágai udvar kihasználni, jelentősége eltörpült azzal szemben, hogy Bécset az oszmán fősereg közveden támadása fenyegette.14 A császári-királyi hadsereget ért kudarcok a prágai és a bécsi udvart is cselekvésre készítették. Magát Mátyás főherceget az uralkodó már a hadjárat megkezdése előtt sem tartotta alkalmasnak a főhadparancsnoki poszt betöltésére. Ezért már 1594 tavaszán a prágai udvar élénk tárgyalásban állt a Tirolt kormányzó Ferdinánd főherceggel,15 hogy vállalja el a tisztséget. Rudolf nagybátyja azonban többszöri levélváltás és felkérés ellenére sem kívánt főhadparancsnok lenni, romló egészségi állapotát és tartományával szembeni kötelezettségét hozva fel indokul. Tette ezt mindannak ellenére, hogy a császár megígérte, hogy az egész hadügy irányítását átadja neki, s tájékoztatta a következő hadiév főbb paramétereiről is.16 Mátyás főherceg tehát, aki inkább politikus, mintsem katona volt, muszájból vállalta el a tisztséget, és ez meg is látszott teljesítmé11 HATVANI (Horváth) Mihály: Magyar történelmi okmánytár a brüsseli országos levéltárból és a burgundi könyvtárból. III. kötet (1553-1608) Pest, 1859. 60.; ILLESHAZY István nádor följegyzései 1592-1603. Közli KAZINCZY Gábor. Pest, 1863. 8-18.; PECSEVI Ibrahim tarikhjából. In: Török történetírók. III. kötet (1566- 1659). Fordította KARÁCSON Imre, sajtó alá rendezte SZEKFŰ Gyula. Budapest, 1916, 71-193. 101- 103.; KJÁTIB CSELEBI fezlikjéből. In: Török történetírók. III. kötet (1566-1659). Fordította KARÁCSON Imre, sajtó alá rendezte SZEKFŰ Gyula. Budapest, 1916, 200-388., 212-220.; CSORBA Csaba: Esztergom hadi krónikája. Budapest, 1978. 136-143.; TÓTH 2000. 148-153.; ORTELIUS, Hyeronimus Augustinus: Chronologia oder Historische Beschreibung aller Kriegsempörungen und Belagerungen in Ungarn auch in Siebenbürgen von 1395. Nürnberg, 1602, Reprint: Győr, 2002. 62r-65v.; TÓTH Sándor László: Esztergom 1594. évi sikertelen ostroma. In: A végvári dicsőség nyomában. Tanulmányok Balassi Bálintról és koráról. Szerk.: KISS Gábor Ferenc és KRUPPA Tamás. Szeged, 2004. 7-25.; ISTVÁNFFY 2009. 146-167. 12 HATVANI 1859, 63.; PECSEVI 1916, 104-110.; KJÁTIB CSELEBI 1916, 220-230.; ILLÉSHÁZY 1863, 17-18.; LENGYEL Alfréd: Győr eleste és visszavétele a valóság tükrében. Hadtörténelmi Közlemények 6 (1959: 2.sz.) 167-221. 167-205.; IVANICS Mária:G Krími Kánság a tizenöt éves háborúban. Budapest, 1994. 75-82.; PÁLFFY 1999. 208-210.; TÓTH 2000. 154-163.; ORTELIUS 2002. 66r-70v.; ISTVÁNFFY 2009. 167-180. 13 PECSEVI 1916. 104-105.; KJÁTIB CSELEBI 1916. 221-222., 230.; VERESS 1983. 137-144.; IVANICS 1994. 80.; PÁLFFY Géza: A pápai vár felszabadításának négyszáz eves emlékezete 1597-1997. A bevezető tanulmányt írta és az okmánytárat összeállította PÁLFFY Géza. Szerk. HERMANN István. Pápa, 1997. 12-18.; PÁLFFY 1999, 209., 218.; VÉGH Ferenc: Birodalmak határán - a Balaton partján. Keszthely végvárváros a XVI-XTTI. században. Budapest, 2007. 60-61.; TÓTH 2000. 154., 163.; ORTELIUS 2002. 65v-66r.; ISTVÁNFFY 2009. 168-169., 181. 14 PECSEVI 1916. 111-112.; KJÁTIB CSELEBI 1916. 230-232.; ILLÉSHÁZY 1863. 18.; KECSKÉS László: Komárom, azerődök városa. Budapest, 1984. 101-107.; TÓTH 2000. 163-164.; ORTELIUS 2002. 70v-71v.; ISTVÁNFFY 2009. 183-185. 15 Habsburg lexikon. Szerk.: HAMANN, Brigitte. Budapest, 1990. 93-95. 16 ÖStA KA Hofkriegsrat Akten (HKRA) Prag. No. 1. 7
