Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
BANA JÓZSEF - BARNA Attila: Kísérlet a Pozsonyi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Győrbe telepítésére, 1921
Ban a József — Barna Attila törvényjavaslat vitájában felszólaló nyolc képviselő között voltak szegedi (Koszó István) és pécsi (Patacsy Dénes) küldöttek is, győri vagy mosoni képviselő azonban már nem kívánt véleményt nyilvánítani az elhelyezés ügyében. 1921. június 15-én a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is észrevétel nélkül elfogadta. Az ülés elnöke, Rakovszky István rögzítette: „Ezzel elintézést nyertek Szeged sz. kir. város és Moson vármegyének a törvényjavaslatra vonatkozólag beadott és a Ház asztalára letett feliratai is”.52 53 A javaslat a Nemzetgyűlés 210. ülésén, 1921. június 16-án harmadszori olvasatban is elfogadásra került. A kormányzói kihirdetést követően a Budapesti Közlöny, mint az 1921. évi XXV. törvénycikket június 27-én közölte. Pécs 1921 augusztusáig szerb megszállás alatt állt, ezért a költözés ügye végül 1923/24-es tanévben rendeződött, az Erzsébet Tudományegyetem 1923. október 15-én Pécsett kezdte meg működését.54 Zárszó Győr, mint helyszín az egyetem ideiglenes elhelyezése szempontjából kétségkívül az előkelő második helyet szerezte meg. Természetesen egy ilyen küzdelemben csakis a győzelem számít és többnyire senki sem kíváncsi arra, hogy miért nem sikerült Győrnek megszerezni a pozsonyi egyetemet. Idővel olyan vélekedés, legenda terjedt el, amely a korabeli város vezetését, élén Farkas Mátyás polgármesterrel kárhoztatta a sikertelen próbálkozásért. tudományt, hanem diplomát keresett, (Úgy van ! Úgy van ! a jobboldalon.) Kapott egy papirost, de nem kapott, vagy nem szerzett hozzá tudást. Ez nemzette azután azokat a szerencsétlen alakokat, akik elégületlenek voltak társadalmi állásukkal, de pozíciójukat betölteni nem is tudták” — Hermann Miksa (kisgazda p.) képviselő Nemzetgyűlés 208. ülése, 33. o. 52 „Azért is fontos és azért is üdvözlöm örömmel ezt a törvényjavaslatot, mert szerintem jelentős lépést jelent a menekültügy rendezése terén. Lehetedenség, hogy a hazáját szerető magyar ember szívét aggodalom ne fogja el annak láttára, hogy az ideglenes határokon minő sürü rajokban özönlenek a csonkán hagyott Magyarország felé a magyarok. Átérzem az ő nehéz, szorongatott helyzetüket s teljes részvéttel és megértéssel viseltetem az ő szenvedéseik iránt, de ezt az átözönlő tömeget nagyobbnak látom, mint amennyit a dolgok természete szerint kívánatosnak kellene minden magyar embernek tartania. Tudom, hogy egyeseket kiüldöznek onnan, hogy egyesek helyzete tarthatadanná válik ott, azonban ezeknél sokkal többen jönnek. Vonzza őket valami láthatadan erővel Budapestnek mágneses ereje, amely az elmúlt évtizedekben is annyi embert vonzott a vidékről ide. Valami ismereden gyönyört, élvezetet, mulatságot ígér nekik ez a modern Babilon és jönnek az emberek seregestül. [...] Ezt a jelenséget, hogy a menekültek nagy tömege Budapestre özönlik és Budapesthez görcsösen ragaszkodik, még betegebb és még egészségtelenebb jelenségnek tartom. A vidékről számos panaszhang hallatszik ide, hogy iskoláikban, bíróságaikban, közigazgatási, pénzügyi hivatalaikban nagy szükség van emberekre és ezek a menekültek innen Budapestről, ahol százával, ezrével sétálgatnak munka nélkül, nem akarnak a vidékre költözni. Végtelenül fontosnak tartom ezt a javaslatot azért, mert ez az első határozott lépést jelenti azon a téren, hogy az ide — tudjuk nagyon jól — nem saját jószántukból, hanem saját akaratuk ellenére jött tudományos intézetek tanerőinek egy részét vidéki kulturális gócpontokba telepíti a kormány.” - Kováts J. István kisgazdapárti képviselő, Nemzetgyűlés 208. ülése, 34. o. 53 Nemzetgyűlés 210. ülése, 1921. június 16-án, Nemzetgyűlési Napló 1920-1921. XI. kötet 74.o. 54 A pécsi működés megindulásához lásd, PTE Jubileum - Történet - Az oktatás megkezdése Pécsett, http://www.jubileum.pte.hu (letöltés: 2015. október 15.) 32
