Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
IN MEMORIAM - NÉMÁNÉ KOVÁCS ÉVA: Tíz éve halt meg Grábics Frigyes
In Memoriam dalmak évada — A győri színház 1918-1919-ben, majd 1986-ban a Bartók és Kodály Győrött a húszas években című tanulmánya. Utána neves győri személyekről írt, így a Győri Csónakázó Egylet alapítójáról, Mihálkovics Tivadarról 1987-ben, a modern városi tűzoltóság megalapítójáról, Erdély Ernőről (1881-1944) 1988-ban, majd 1989-ben Valló István (1892-1964) alpolgármesterről. 1991-ben adták ki A magyar városok országos kongresszusa és Győr a húszas években, 1993-ban a Művelődés Győrött a 18. szfzad középső harmadában című műveit. 1995-ben jelent meg Németh Andor (1904-1983) életrajza, végül 1997-ben a SzentlAszjógyőri kultusza című tanulmánya. 1984-től már nyugdíjasként folytatta a helytörténeti kutatásokat. 1984 és 1988 között a Hogyan című megyei pedagógiai szakfolyóirat sorozatában régi győri pedagógusok életrajzát dolgozta fel és jelentette meg. Elkészítette Lukács Károly (1882-1954) természettudós, Polgár Sándor (1876-1944) botanikus, Gálos Rezső (1885-1954) irodalomtörténész, Lám Frigyes (1881-1955) író, Benedek Vince (1856-1951) tankönyvíró, Hermann László (1890-1960) hegedűművész, Réthei Prikkel Marián (1871-1925) nyelvész, néprajzkutató tanár életrajzát. A rendszerváltás meghozta a civil szerveződések lehetőségét. Az 1980-as évek végén alakult Győr Barátainak Köre egyik alapító tagja és a Bencés Diákszövetség Győri Egyesületének tagja lett. O és testvére, dr. Grábics Jenő élesztette újjá a Bencés Szabadegyetemet. Aktív szerepet vállalt Győr közéletében, a győri utcanevek megváltoztatására alakult bizottság tagjaként tudott javaslatokat tenni a győri neves pedagógusok, politikusok emlékének megőrzésére. Első önálló helytörténeti kötete a megyei tűzoltóságról 1990-ben jelent meg Győr, Moson, Sopron vármegyék és Győr-Sopron megye tűzoltóságainak története 1988-ig címmel 171 oldal terjedelemben. 1991-ben a Zrínyi Kiadó jelentette meg a Soros Alapítvány támogatásával a Győr-Sopron megyeiek emlékeznek az 1956-os forradalomra című kötetet a szabadságharc 35. évfordulójára, amelynek egyik szerzője és szerkesztője Grábics Frigyes volt. Ekkor munkássága elismeréséül 1956-os Emlékérmet kapott. A győri múzeum által kiadott tudományos évkönyv, az Arrabona 1991 és 2000 között négy tanulmányát közölte: 1991-ben a Színjáték a reformkori és a forradalmi Győrben, 1996-ban A Kisfaludy Irodalmi Kör első évei Győrött, 1999-ben Dr. Jenei Ferenc munkássága Győrött (1905-1963) és 2000-ben Szfvay Gyula (1861-1935) életrajzát. Győr Város Önkormányzata 1993-ban Pro Űrbe Győr kitüntetéssel ismerte el munkásságát. Az 1990-es években egyre inkább felmerült egy korszerű Győrről szóló monografikus feldolgozás és a városhoz kötődő személyek lexikonba gyűjtésének igénye. Grábics Frigyes az 1993-ban megalakult Győri Monográfia Egyesület egyik alelnöke és a készülő monográfia művelődéstörténeti részének szerkesztője lett. E nagyszabású munka ugyan nem készült el, de az 1994-től készülő Győri életrajzi lexikont 1999-ben a Győri Városi Könyvtár megjelentette. Grábics Frigyes kezdetektől e munkában aktívan részt vállalt, a kötet társszerkesztője volt Horváth Sándor Domonkossal és Kucska Ferenccel együtt. A városhoz kötődő jeles személyeket összegyűjtő lexikonba ötvenen 264
