Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

BANA JÓZSEF - BARNA Attila: Kísérlet a Pozsonyi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Győrbe telepítésére, 1921

Kísérlet a Pozsonyi M. Kir. Erzsébet Egyetem Győrbe telepítésére 1921

törvényhatósági bizottsága is támogatta az elképzelést, amelyhez anyagi támogatást és ingatlanvagyont is biztosítottak volna.

Még ebben az évben Trefort megalakította a pozsonyi tudományegyetemi bizottságot9. A kormányzat küldöttsége a miniszter személyes vezetésével 1879. szeptember 7-én megtekintette a város által felajánlott épületeket és telkeket, majd egyéves tevékenysége eredményeként elkészítette jelentését. Időközben Pozsony város és a vármegye közös folyamodványt nyújtott be Ferencz Józsefhez a harmadik egyetem ügyében, amelynek elintézését az uralkodó a vallás- és közoktatásügyi miniszterre bízta. A Trefort által elkészített előterjesztésből egyértelműen kiderült, hogy a miniszter a tudományegyetem székhelyéül Pozsonyt támogatja: „ha általában egy harmadik egyetem felállításának szüksége fennforog [...] és ha annak létesítése az ország erejét felül nem múlja [...]: e harmadik egyetem legczélszerűbben, s éppen költség tekintetéből is legelőnyösebben Pozsonyban az ország valamennyi városai közül felállítható”10 Az előterjesztésben sorra veszi a többi várost (Pécset, Szegedet, Debrecent, Kassát), amelyek szintén egyetemre aspirálnak. Az összehasonlító elemzés után megállapítja, hogy: „de mindezen tekintetekben is Pozsonynyal a versenyt ezek egyike sem állhatja meg.”11

Az előterjesztés alapján az uralkodó 1880. április 15-én kelt legfelsőbb elhatározásával felhatalmazta Trefort minisztert, „hogy egy harmadik - esetleg Pozsony szabad királyi városában — magyar kir. tudományegyetem létesítésére nézve a még szükséges bővebb tanulmányozás után a további lépéseket alkotmányos utón megtehesse, s Hozzám ezek iránt, magyar minisztertanácsommal egyetértőleg, annak idején újabb előterjesztéssel járulhasson”12

Időközben más vidéki városok is mozgalmat indítottak, a harmadik egyetem saját városukban történő elhelyezése érdekében. A vármegyei kérvények mellett (Győr 1878, Szeged 1880, Kassa 1880) a magyar közvélemény is megosztott volt a kérdésben, ezeken kívül a fővárosi sajtó is — többek közt az 1882. szeptember végi pozsonyi zsidóellenes zavargások miatt — kifejezetten a pozsonyi székhely ellen foglalt állást.13

1885-ben született meg az a törvényjavaslat, amelyet Trefort „a pozsonyi orvostudományi kar felállításáról, megindításáról és az e czélra szükséges póthitel megadásáról” címen terjesztett a kormány elé, amely azonban nem került megtárgyalásra. Trefort halálát követően, 1888-tól az új vallás- és közoktatási miniszter, gróf Csáky Albin

9 Tagjai: Hegedűs Sándor ogy. képviselő, Szász Károly min. tanácsos, Markusovszky Ferenc osztálytanácsos, Than Károly, Korányi Frigyes, báró Eötvös Lóránt egyetemi tanárok.

'0 Indokolás 1912. 254. o.

11 Indokolás 1912. 254. o.

12 Indokolás 1912. 253. o.

13 A Budapesti Hírlap 1882. szeptember 30-ai „A pozsonyi zsidóüldözés” című vezércikkének zárszavai is erről árulkodnak: „El nem mulaszthatjuk ez alkalmon üdvözölni a magyar Szegedet, amelynek küldöttsége jár e pillanatban ide fenn a harmadik egyetem dolgában, valamint sürgősen ajánljuk a kormánynak, hogy a német kultúrvárosnak, Pozsonynak siessen, lelkiismeretesen méltatván a helyzetet, megadván a nagyon égetővé lett szükséges elemi iskolákat felnőttek oktatására.” - „A pozsonyi zsidóüldözés.” Budapesti Hírlap, 1882. szeptember 30., 3-4. o.

23