Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
MÉRLEG - Albert András: Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére
Mérleg Révész T. Mihály Egy törvényjavaslat elő- és utóélete című tanulmánya a magyarországi sajtójogi kodifikáció 1956 utáni állapotát és hiányosságait világítja meg. A szerző rámutat a probléma lényegére: „E korszakról ugyanis egyenesen az mondható el, hogy a közbeszédben „fordulat évének” titulált periódustól a történeti irodalom jószerivel alig szentelt figyelmet a sajtószabályozás kérdéseinek”.851 Az 1956 utáni sajtótörvény tervezetét tartalmazó kormányrendelet nem rendezte a sajtó- és véleményszabadság megvalósulását: „A sajtótörvény tervezetét ad acta tevő kormányszintű rendelet ugyanis adós maradt a véleményszabadság leghalványabb lehetőségének tételezésével”.852 853 Siklós Iván Custodia-felelősség és damnum ab alio iniuria datum a klasszikus római jogban853 című tanulmánya a custodia-felelősség értelmezéséről szóló fejtegetéseket veti egybe és az érdekelt adós damnum ab alio iniuria dátumért való fennállását és e felelősség mibenlétét elemzi a klasszikus római jog tükrében. Smuk Péter Nemzeti értékek az Alaptörvényben című tanulmányában a magyar nemzet fogalmának és nemzeti értékeinek elemzésére tesz kísérletet a modernkori nemzetállam fogalmi elemeivel egybevetve: „az Alaptörvény a posztmodern korból visszalépve a modern korba, a nemzetállamok keletkezésének történelmi narratíváját és fogalomrendszerét használja”.854 Sulyok Gábor A nemzetközi együttműködés alaptörvényi szabályozás^55 című tanulmánya szerint az Alaptörvényben megfogalmazott törvénycikk alapján a magyar állam „a világ valamennyi népével és országával” együttműködik és a békés kapcsolatok kiépítésére törekszik. A szerző a továbbiakban az Alaptörvényben megfogalmazottak hiányosságaira is kitér. Szegedi András Gondolatok a közkereseti és a betéti társaság jogi személlyé válásáról című tanulmánya a társasági jog 1988-as újrakodifikálásának kettős hatásáról számol be: „a jogi személyiséggel nem rendelkező és a jogi személynek minősülő társaságokat”856 különbözteti meg. Szente Zoltán Az Alkotmánybíró súg értelmezési gyakorlata 1990-2010 című tanulmányában az Alkotmánybíróság értelmezési gyakorlatának első húsz évét vizsgálja tüzetesen. Állítása szerint „az Alkotmánybíróság létrehozása óta nem alakított ki egységes és konzekvens értelmezési gyakorlatot vagy elméletet, azaz nem képviselt koherens 851 Révész T. Mihály. Egy törvényjavaslat elő-és utóélete. In: Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére, 419. o. «2 Uo. 428. o. 853 Siklós Iván. Custodia-felelősség és damnum ab alio iniuria datum a klasszikus római jogban. In: Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére, 431. o. 854 Smuk Péter. Nemzeti értékek az Alaptörvényben. In: Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére, 462. o. 855 Sulyok Gábor. A nemzetközi együttműködés alaptörvényi szabályozása. In: Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére, 464-489. o. 856 Szegedi András: Gondolatok a közkereseti és a betéti társaság jogi személlyé válásáról. In: Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére, 490. o. 237
