Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

TÓTH László: Schleich Lajos pályája

Dr. Schleich Lajos életútja... Az anya erélyes nő volt, értett a neveléshez, a családi vagyon gyarapításához. Az bizo­nyos, hogy a kis vagyon és az örökség döntően az anya, nem pedig a férj szerzeménye, ám ebbe a helyzetbe a férj nem akart bele nyugodni, amely miatt gyakran hevesen ösz­­szetűztek. Engelbert kiváló asztalos mester volt, az asztalos műhely mellett gazdálkod­ni is akart, amihez kevésbé értett. Idejét teljesen lekötötte fia és az asztalos mesterség folytatása. Asztalos műhelye a svábok körében jó hírnévnek örvendett, boldogabb években 4-5 asztalos legény (többnyire német) dolgozott nála, akik sokszor magukra hagyatkozva nem teljesítettek annyit, mint korábban. Elmaradt ugyanis a mester irányí­tó és ellenőrző munkája. Az asztalos műhely tekintélye csökkent, pénzügyileg vissza­esett. Az anya erélyes, okosan gondolkodó lévén ezt a rossz és eredménytelen műkö­dést felismerte, testileg és lelkileg teljesen megtört, mentálisan beteg lett, melynek kö­vetkeztében hamarosan elhalálozott.755 A család első gyermeke Theréz, akinek születése nemcsak a család, hanem az összetartó sváb kolónia asszonyai is örültek. Engelbertnek csak „félörömet” jelentett Theréz születése, ám két év múlva teljes lett az öröme, midőn 1859. március 31-én megszületett a „várva várt fiú, a név örököse”, ő apjához hasonlóan az asztalos szak­mát választotta.756 Az új tulajdonos Engelbert fia „Herbert” minden nagyobb rendezgetés és javí­tás nélkül beköltözött a fegyverneki Anna utcai öreg házba. Ez ház a német szokás szerint épült: tágas szobák kicsiny ablakokkal. A két szoba a konyhától jobbra és balra helyezkedett el, előtte hosszú folyosó volt. A kertet a szomszédok gúnyból „virágos kertnek” nevezték a sok gyomnövény miatt. Herbert hetyke és daliás legény volt. Fiatal sváb létére, gondosan ápolt fekete bajusza és öltözéke külsőleg magyarrá tette. A községbeli sváb lányok túlfűtött hangu­latban heves szócsatákat vívtak, harcoltak a legény kegyeiért. O jóval túl volt már a le­génykoron, amikor elhatározta, hogy megtanul magyarul, ám túl a negyven, a nyelvta­nulás nem volt könnyű feladat. Soha nem tudott jól magyarul, erősen sváb akcentussal beszélte a magyart. Herbert a 90-es évek elején elhatározta, hogy megnősül. Gruber Krisztinát ve­zette az oltár elé. Egy évtizedig tartott ez a boldognak egyáltalán nem nevezhető há­zasság. Krisztina háborúskodás nélkül elhagyta férjét, csakhamar három lányuk is kö­vette az anyjuk példáját. Herbert egyedül maradt. Lánynézőbe indult a szomszéd faluba, Kőtelekre. Ott asztalosnak állt dolgozni Vukovics mesterhez, kinek takaros, dolgos lánya „Irma” szemet szúrt neki. Két és fél év után haza ment, de magával vitte Irmát Fegyvernekre, és megkezdte vele a boldogabb jövendő reményében az új életet.757 755 A Schleich házaspár vitájában az a szörnyű, hogy mindkét félnek vannak érdemei. Ám az anya igazsága morálisan többet jelent, mivel ő életét és egészségét áldozta fel családja boldogulásáért. 756 Megszületetett a „várva várt fiú, a név örököse”. O volt az öreg Engelber fia „Herbert”, aki id. Schleich Lajos volt.(Pataki Vince vázlatos élettörténete I. Debrecen, 8-14.) 757 A Naplóban szereplő Irma, Dercze Juliánná Schleich Lajos édesanyja volt. u.o. 13-14. 201

Next

/
Oldalképek
Tartalom