Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

TÓTH Enikő: Egy győri építész pályája a 20. században. Káldy Barna élete és munkássága

Tóth Enikő A környéken található a Baross utca akkoriban kiépített oldala, ahol Fekete Kálmán, a Rába-szabályozó Társulat mérnökének bérházát Kiss Tibor tervei szerint 2-3 szobás lakásokkal, magas balkonnal építette. A homlokzaton helyezték el a Szűz Máriát gyer­mekével ábrázoló domborművet, mely Albert Andor munkája. A házon szintén érez­hető a Bauhaus iskola hatása.46 A Bem József tér 16. szám alatt, majdnem szemben a Pattermann-házzal talál­ható egy szecessziós bérház, amely Réthy József tervei alapján készült.47 Káldy Barna lányának elmondása alapján az épületet apja építette, azonban az építő kilétével kap­csolatban hivatalos dokumentumokat nem sikerült találnom sem a levéltári kutatásaim során, sem Káldy Barna fennmaradt iratai között. Szimmetrikus elrendezésű, 3 szintes épület, két oldala fölött lekerekített oromzattal, melyet kis, ovális alakú ablakok tesz­nek jellegzetessé. Az ovális ablakszemek az ajtónál, az oromzatnál és a kovácsoltvas díszítőelemek, például a virágtartók az ablakpárkányok alatt, jellemzőek Réthy más há­zaira is. Káldy Barna tervezői tevékenysége mellett — ahogyan már láttunk erre példát — több alkalommal dolgozott kivitelezőként is más építészek munkáinak megvalósításá­nál. Jellemző példa erre a városi színház épülete, amely máig meghatározó központja Győr kulturális életének. Győrnek régóta nem volt már állandó színháza. Az első kőszínházat Fruhmann Antal építette 1830-ban, de korszerűtlennek és kicsinek bizonyult a századfordulóra, ezért pályázatokat írtak ki, ám építkezésre nem került sor a vélemények különbözősége miatt. A döntés 1933-1934-ben született meg. Mivel új épület építésére nem volt keret, ezért egy régi tejüzemet szántak átalakításra kultúrotthonná, illetve színházzá. A győz­tes tervet két sikeres győri építész nyújtotta be, Lakatos Kálmán48 és Gallyas Camilló.49 Az építési feladatokat pedig Káldy Barna kapta meg, aki ekkor már nem először dol­gozott együtt Lakatossal. A tervező szimmetrikus megoldást próbált alkalmazni, ezt azonban a saroktelek és az eredeti épület nem teljesen tette lehetővé. Az épület külse­jét a szűk utcák sűrű beépítéséhez igazította: félkörívben záródó lizénasort tervezett az Árpád út irányából. Elképzelései az eredetinél szerényebb kivitelben valósulhattak meg. Ez az épület adott otthont a színháznak egészen 1978-ig, amikor elkészült a je­lenlegi modern épület.50 Káldy Barna tervezői munkáinak jellemző csoportját alkotják az egyházi meg­rendelésre készült épületek: több templom, imaház tervezése, kivitelezése fűződik ne­véhez. 1928. július 15-én határozta el a közgyűlés Komáromban egy evangélikus ima­ház építését. Az építkezés terveit Káldy Barna készítette, míg a kivitelezésre a Flajagos és Sonkái cég kapott megbízást. Az épület puritánsága ellenére nemes harmóniát sugá­46 Orbánná Horváth Márta, i. m. 81. o. 47 I. számú tér bérház terve, tervrajz, készítője: Réthy József építőmester, Győr Megyei Jogú Város Levél­tára - Győri Műszaki Levéltár. 48 Salamon Nándor: Kisalföldi Művészek Lexikona, Kisalföld Művészetért Alapítvány, Győr, 1998. 183. o. 49 Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc (szerk): Győri életrajzi lexikon. 2. Idád. Gal­­góczi Erzsébet Városi Könyvtár, Győr, 2003. 110. o. 50 Winkler Gábor: Győri színháztervek. In: Magyar Építőművészet 1979/3. 60-63. o. 186

Next

/
Oldalképek
Tartalom