Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
TÓTH Enikő: Egy győri építész pályája a 20. században. Káldy Barna élete és munkássága
Tóth Enikő Gyermekei közül Barna Budapesten, Zsuzsanna Székesfehérváron él, Eszter maradt szülővárosában, Győrben. Építészeti vállalkozása a háború előtt virágzott. Székhelye az Attila utca 14-ben volt. Egy adminisztrátor és a felesége volt az állandó személyzet. A háború idején felvett még egy rajzolót. Az épületek teljes kivitelezése a feladatához tartozott. Saját tervezésén kívül kész tervek és mások terveinek kivitelezését is vállalta. Az építész iroda szokásos feladatai közé tartozó feladatokat is Káldy Barna végezte el: rendezte az engedélyeztetéseket a városi építési hatósággal, költségvetést készített, intézte a tereprendezést, az épület betájolását és biztosította az építési anyagot. Az építész ezekben az években rendszerint hitelre vásárolt. A győri építőanyag kereskedőknél a Káldy cég híre, üzletmenete és megbízhatósága kellő garancia, biztosíték volt. Előszeretettel vásárolt Stadler és Neuwirth kereskedőknél. A Corvin utca 30. alatt működtette telephelyét, ahol az építési eszközöket tartották. A munkásokat alkalmi munkásként szerződtette, napra, vagy egy-egy építkezés idejére. Az építéshez tartozó szakipari munkákat kiadta alvállalkozóknak. A családtagok visszaemlékezése szerint szívesen dolgoztak vele. Megbízható, pontos embernek tartották, aki ezt várta el a partnereitől is.29 A vállalkozás egyenletes munkamenetét kisebb megbízatások, átalakítások, családi ház építések biztosították. Káldy Barna építészeti pályájának alakulása a II. világháborúig Az építész életrajzának összeállítása során tapasztalt nehézségek a munkásságának rekonstruálásakor is felbukkantak. A családtagok elmondásából tudom, hogy Káldy Barna minden egyes épületét márványtáblával látta el, amin a saját nevét, az építtető nevét és az építés évszámát tüntette fel. Ezeket az emléktáblákat azonban sajnos az épületek felújításakor leszedték és sok esetben nem is tették többé vissza a falra. Káldy Barna idős korában írt egy levelet Salamon Nándornak, a Kisalföldi Művészek Lexikona szerzőjének, amelyben megadott egy listát a saját maga által legfontosabbnak tartott műveiről, de ebben sem található meg az összes általa tervezett épület.30 A kutatás ugyan nem arra irányult, hogy Káldy Barna több évtizedes építészeti tevékenységének minden mozzanatát feltárjam, viszont levéltári kutatásokkal, a leszármazottakkal és egykori kollégáival való beszélgetésekkel, anyaggyűjtéssel sikerült számos — az említett listán nem szereplő — alkotására rábukkannom. Első megrendelését Id. Csermák Gusztávtól kapta, egy kétemeletes bérház és vegytisztító üzem megtervezésére és építésére 1928-ban. Id. Csermák Gusztáv 1903- ban kapott engedélyt a kék- és kelmefestésre. Működési helyének Révfalut választotta, amely akkor még nem tartozott Győrhöz. így ez a terület előnyösebb volt a kezdő üzem felfuttatására, amely folyamatosan gyarapodott az évek során.31 29 Beszélgetés Káldy Barna lányával, Eszterrel, 2010. májusában, jegyzet alapján. 30 Káldy Barna levele T. Salamon Nándor úrnak, 1988. június 2-án, Káldy Eszter tulajdonában. 31 Laczó Balázs: Titokzatos falu a folyó partján. In: Kisalföld, 2005. 10. 02. (online) 182
