Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

NEMESNÉ Matus ZSANETT: A Bodroghy Pappok - Betekintés egy 19. századi jogtudó nemesi család történetébe

Nemesné Matus Zsanett

Másrészt Faragószék33 címmel 1817 és 1824 között egy 364 oldalnyi, 70 verset tártálmazó verseskötetet is írt. A költemények István olvasmányélményeit tükrözik, hiszen műveiben a kor jeles költőit: Berzsenyi Dánielt, Csokonai Vitéz Mihályt, Dayka Gábort és Kisfaludy Sándort követte. Ez alapján a következő művek biztosan István polcán sorakozhattak:34 Csokonai Vitéz Mihálytól a Lilla, érzékeny dalok III könyvben, Berzsenyi Dániel verseinek Helmeczy-féle kiadása;35 Vörösmarty Mihály Salamon király című szomorújátéka, melyet a szerzőnél vett meg;36 Gessner Salamon Idylliumi;37 a Tudományos Gyűjtemény 1826 és 184138 és a Felsőmagyarországi Minerva 1827 és 1830 közötti számai;39 és hivatásából fakadóan természetesen a Magyar Törvény-tár.40 Könyvszeretetét bizonyítja emellett az is, hogy 1828-ban 100 forintot adományozott a Soproni Magyar Társaság könyvtárának gyarapítására.41

Noha István tekinthető a család egyik legműveltebb tagjának, mégis a legérdekesebb adat a család nemességét elnyerő Bodroghy Gergelyhez kapcsolódik. Ugyanis az ő tulajdonában volt az a Tripartitum, melyet a Cambridge-i Egyetem Könyvtárának egyik gyűjteményes kötetében, a Diversae Hungaricae-ban találtak meg.42

IV. A Bodroghyak és a jog

Ahogy már korábban szóltunk róla, a család több tagja is a gimnázium elvégzése után a jogi pályát választotta. így István, aki a Győri Királyi Jogakadémia eminens tanulójaként tanulmányainak végeztével 1822 és 1830 között Mezőberényben,43 1833-tól

33 RFMTM, Helytörténeti gyűjtemény, HD.68.1.1.

34 A kutatás még nem zárult le.

35 Bodroghy elolvastatta Székács Józseffel a Helmeczy-féle Berzsenyi-kiadást. (Benkő, 1901, 7.)

36 Vörösmarty, 1827, o.n.

37 Gessner művére Melancholia című versében egy hasonlat keretében utal: „Ti nyirhalmok, ’s a rét lapányának /

gyönyörű kellemein / Szebben mintsem Geszner világának / Szeléd pásztori helyei / Mosolygátok nekem”. (Bodroghy Papp, Faragószék, 141.)

38 A’ T. T. Előfizetők’ nevei. Tudományos Gyűjtemény. 1826—1841.

39 A’ Tittl. Előfizetők nevei. Felsőmagyarországi Minerva. 1827—1830.

40 Azon Nagy Méltóságú, Méltóságos, Fő Tisztelendő, Tisztelendő, Tekintetes, Nemzetes, ’s Vitézlő, ’s Nemes Uraknak Neveik, kik ezen Munkának kiadását Előfizetéseikkel elősegélleni méltóztattak. (1830) In: Magyar Törvény-Tár, melly magában foglalja Nemes Magyar Ország’ Hármas-Törvény-Könyvét, mellyet felsőbbi rendeléseknél fogva Írott-Törvény gyanánt készített Verböczy István; mostan pedig megmagyarosított, ’s némelly jegyzésekkel meg-világosított Nagy-Bányai Perger, máskép Pergel János, a’ Tekintetes Királyi Törvényes Táblánál Ügyvéd, ’s Tekintetes Heves vármegyének Tábla-bírája. Petrózai Trattner Mátyás és Károlyi István, Pest. o. n.

41 Bodolay Gézánál helytelenül Bodroghy Papp Jánosként szerepel. Azonban azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Bodroghynak - ahogy már említettük - valóban volt egy János nevű testvére, aki 1827. szeptember 17-én Mezőberényben meghalt, így biztosan nem ő adományozta a 100 forintot. (Mezőberény, szlovák evang. vegyes akv. [1785—1832] fol,122r, MNL OL Mikrofilm-gyűjtemény, A 2059.; Bodolay, 1963, 390.)

« Gömöri, 1990, 746.

43 Jeszenszky, 1878, 9.; A’ T. T. Előfizetők’ nevei. Tudományos Gyűjtemény. 1826/12, 141.

148