Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

NEMESNÉ Matus ZSANETT: A Bodroghy Pappok - Betekintés egy 19. századi jogtudó nemesi család történetébe

A Bodroghy Pappok

Ilona Emilia (1849—1885 után)12 és Ludovika (1855—1885 után).13 A család a Belvárosban lakott, ahol József 1860. február 4-én halt meg.14

Bodroghy a jogakadémia elvégzése után a városban kezdte meg működését,15 azonban egy rövid időre Orosházára költözött családjával. Az ehhez hasonló nemesi migráció nem volt szokatlan a korszakban, hiszen a török dúlás utáni elnéptelenedett területek lehetőséget teremtettek a nemeselmek, hogy birtokot szerezzenek, és folytassák vagy éppen megkezdjék hivatalukat.16 A Bodroghy Papp családból 1822-ben elsőként István és egyik öccse, János ment az Alföldre, Mezőberénybe, hogy szerencsét próbáljanak. Hogy miért pont ezt a területet választották Sopron vagy Győr helyett, arról István a következőket írja: ,,A’ nyájos baráttság, ’s bájoló Szerelem / Köréből éltemet Sorsom ki szakasztá / ’s az alföldi kérlelt bővebb jövedelem / Telekét szegénynek nyakamba akasztá / Itt szegénységemen jobban segéthetek / Jobban gyűl csűrömbe az isten áldása / Jobban vagyon rajtom bőség áradása.”17 Majd őket 1835 körül József is követte Orosházára, amikor a Stockhammer család javaiból a csabai részt — többek között Szombathelyi Antallal, Beliczay Józseffel és Csepcsányi Tamással együtt — 1834-ben megvásárolta,18 azonban 1841/42 körül újra visszatért Győrbe.19

12 Ilona Emília 1869-ben adakozott a pécsi evangélikus egyház templomának felépítésére. (Protestáns Egyházi és iskolai lapok. 12. évf. 32. sz. 1021.) 1873-ban pedig tagként szerepel a Győr városi- és megyei kisdedvédegylet bizottságában. (Győri Közlöny. 16. évf. 41. sz. o. n.)

13 Ludovika főként adakozások kapcsán kerül elő: 1869-ben - nővéréhez hasonlóan — a pécsi evangélikus egyház templomának felépítésére ő is pénzt ajánlott fel. (Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok. 12. évf. 32. sz. 1021.) Továbbá ez évben jegyet váltott a győri Jogász-segélyezőegylet „jogász polka” elnevezésű jótékonysági báljára. (Győri Közlöny. 13. évf. 64. sz. 259.) 1875-ben - Déneshez hasonlóan - 1 forintot adományozott a budai vízkárosultak részére, (Vasárnapi Újság. 30. sz. 477.) 1887-ben pedig a veszprémi tűzkárosultak javára ajánlott fel 2 forintot. (Pápai Lapok. 14. évf. 1887. 220.) Továbbá 1877-ben helyesen fejtett meg egy számrejtvényt. (Győri Közlöny. 21. évf. 1. sz. o. n.)

14 Halálhíréről ld. Győri Közlöny. 4. évf. 12. sz. 48.

15 Nemesi bizonyságlevelét 1824. február 30-án mutatta be a győri nemesi Közgyűlés előtt. (MNLGyMSGyL, IV A. la/63. (Protocollum Comitatus Jaurinensis, 1824.) 1824. február 30. 582. ügy.) A Rába parti város ebben az időben nem tartozott a legnépesebb városok közé, az 1804 és 1839 közötti időszakban növekedése is csak közepes üteműnek mondható: a lakosság száma 10.681-ről 15.539 főre nőtt. Ráadásul a négy városrész között aránytalanul oszlik el a lakosság, természetesen a Belvárosban laktak a legtöbben. (Balázs, 1980, 93—95.)

16 A hivatalviselést némileg könnyítette, hogy az 1800-as évektől egyre kifinomultabbá vált az igazgatási rendszer, melynek köszönhetően megnőtt a kereslet a hivatalnokok iránt, akiknek nagy része tudását vagy az öt királyi jogakadémia egyikén szerezte, vagy az egyetemi képzést választotta. Az előbbi azonban több előnnyel járt, hiszen a jogakadémiákon a hallgatók sokkal inkább részesültek gyakorlati képzésben, az egyetemeken inkább az elméletben mélyültek el. (Gönczi, 2006, 1.)

17 Tulok Antalhoz, Mezőberény, 1822. (Bodroghy Papp István, Faragószék (kézirat), 341. RFMTM, Helytörténeti gyűjtemény, HD.68.1.1.)

18 Fényes, 1851, 193.; Palugyay, 1855, 220.; Völgyesi, 2002, 224. Továbbá az anyakönyvek tanúsága szerint két gyermeke, Dezső és Mária Ludovika Orosházán született. (Orosháza, evang. szül. akv. [1835-1842], V. köt., pag. 304, MNL OL Mikrofilm-gyűjtemény, A 2066.; Orosháza, evang. hal. akv. [1835-1846], XXII. köt., pag. 212 és 214, MNL OL Mikrofilm-gyűjtemény, A 2071.)

145