Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

NEMESNÉ Matus ZSANETT: A Bodroghy Pappok - Betekintés egy 19. századi jogtudó nemesi család történetébe

Nemesné Matus Zsanett

A BODROGHY PAPPOK BETEKINTÉS EGY 19. SZÁZADI JOGTUDÓ NEMESI CSALÁD TÖRTÉNETÉBE

I. Bevezető

„lelkünket, melly Isteni tulajdonokkal / Ékeskedik csak a’ virtusnak szentelni / Elménket nemessebb, főbb tudományokkal / napról napra nagyobb tökélyre emelni [...] Tanulni Törvényét ama Jó Hajának / Me Ily he^ a szeretett már ott le kötözött / Midőn még böltsönkben minket ringatának / Tudni nagy őseink ránk miket hagyának / mi a’ király és a’Nemzetnek Törvénye. ” — olvasható egy Tulok Antalhoz1 címzett, nemesi kötelességeket összefoglaló episztolában, melyet a Vas megyéből származó kisnemes, Bodroghy Papp István írt. Számunkra azért érdekes az ő alakja, mert a reformkorban a kiemelkedés lehetőségeként a jogi pályát választotta, mely — az idézet szerint — már gyermekkorában előrevetítette jövőjét. Ráadásul a kutatások során kiderült, hogy a családból nemcsak ő, hanem testvére, József és unokaöccse, Gyula is ezt a karriert futotta be.

Tanulmányunk célja, hogy a Bodroghy Pappok történetét, különösen Győrhöz való kötődésüket részletesebben is bemutassuk. Az ismertetésnél kitérünk a család műveltségére is, hogy bővebb képet kapjunk az őket ösztönző környezetről, miközben betekintést nyerünk a reformkori kisnemesek világba.

II. A Bodroghy Papp család története

A Papp alias Bodroghy család Bodroghy Gergely által 1563. november 15-én szerzett nemességet.2 A Bodroghy predikátumot Gergely után a család reformkorban működő

1 Tulok Antal Bodroghy Papp István barátja volt. 1797. október 17-én született Nemesmagasiban — ma Kemenesmagasi - Tulok Lajos és Tatai Julianna gyermekeként. (Kemenesmagasi, evang. vegyes akv. [1783—1826], I. köt., pag. 49, MNL OL Mikrofilm-gyűjtemény, A 2640.) A matrikulák szerint Bodroghy iskolatársaként ő is a Soproni Evangélikus Líceumban, majd a győri jogakadémián tanult. (Catalogi Juvfentutis] Scholfae] Evfangelicae] Sopron[iensis]; MNLGyMSMGyL, Győri Jogakadémia iratai. Hallgatók összeírása. 1815—1821 csomó.) 1825. április 18-án házasságot kötött Takáts Évával. (Kemenesmagasi, evang. vegyes akv. [1783-1826], I. köt., pag. 211, MNL OL Mikrofilm-gyűjtemény, A 2640.) 1863. május 30-án halt meg Nemesmagasiban, és haláláról a Vasárnapi Újság is megemlékezett: „Amint Kemenesaljáról bennünket tudósítanak, a tavasz folyamán Magasiban néhai Tulok Antal közbirtokos ur elhalászván, több kegyes alapítványa sorában egy, születése földén létesítendő óvodára jelentékeny pénzösszeget hagyományozott igazi emberbaráti szeretettel áldozván a népnevelés ügyének...” (Kemenesmagasi, halotti akv. [1857—1895], V. köt., pag. 33, MNL OL Mikrofilm-gyűjtemény, A 2640.; Vasárnapi újság, 10/38[1863. szept. 20.], 332.)

2 Nagy 1862, 108.; Kempelen, 1911, 284—285. A család nemességére vonatkozóan ld. még pl. Nagy, 1858, 147.; Siebmacher, 1885-1894, 71.; Kőszeghy, 1899, 47.; Balogh, 1901, 233-234.

143