Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
MÁRFI ATTILA: Győr színészete a 19. század második felében, különös tekintettel az itt szerepet vállalt jeles egyéniségekre
Márfi Attila bár kissé éltes, sok mindenen túl van már, éppen ezért, szelleme örök ifjú maradt.58 Mintegy keretként és befejezésül álljon itt Kovács Pál Arany lakodalom című verséből egy részlet, amit írói működésének 50. jubileumára írt:59 S az író, ki tollát ötven évig rágja Ettől még nem hízik, de megkövül mája, Mogorva, epés lesz megsárgul a bőre, Fanyar képpel tekint a kétes jövőre. Megcsalták a hölgyek, kik után sóvárga, .V most egyedül bolyong mint életunt árva! Müvein rágódik kritikusok joga, S ez bosszúságának legmagasabb foka! A kereset gyérül, mert kiadó nincsen, Ki pénzzel anyagi bajain segítsen! Hogyan éljen így meg az író, akinek Könyvét száz olvassa, de csak egy veszi meg? ú ím múlik az idő, még egy tél, még egy nyár, S a várt jubileum nem soká késik már! Haját a kor szépen megezüstözje, Szája nehány luxus jogát elvesztette, A testalkat görnyedt, látás, hallás tompul, Az év szám van hetven, vagy tán már azpn is túl! De sebaj! A vére még egyszer felpezsdül Es újjá születik testestül, lelkestül. Megcsókolja tollát, mely volt diadalma; Hiszen ma lesz vele arany lakó dalma!— Es eljő a részvét, bájos mosolyával, A barátság meleg kézszprításával, Az elismerés, mely minden bút felejtet, Mit kedélyén hajdan irigy ellen ejtett! Kokonszenv, nyájasság öröm füzért szőnek, Koszorúzására a megőszült főnek.— .V itt nincs ragyogó dísz itt nem fénylik semmi, A szerény ünnepet ragyogóvá tenni; De a költőnek ez legszebb diadalma: Ez az ő valódi aranylakodalma! —60 58 Koltai Virgil: Győr színészete 1849-1885. (II. rész) Győr, 1890. 1-12 59 Dr. Kovács Pál emlékezete. Szerk.: Baksa Péter. Győr, 2008. 45-47. 60 A verset eredetileg a Győri Közlöny jegyezte az 1877. évi 99. számában. Évekkel később 1889-ben a Figyelő is közölte. 126
