Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
MÁRFI ATTILA: Győr színészete a 19. század második felében, különös tekintettel az itt szerepet vállalt jeles egyéniségekre
Márfi Attila „Szükséges a kölcsönös bizalmat helyreállítani a színészet biztosítása által Egy bizottságnak kellene alakulni, mely a színiig) vezetését a várostól teljesen átvegye. E bizottság szerződtesse a tagokat, válassza ki a művezetőt, mindenek előtt pedig szükséges volna a bérletgyűjtés által hat bérletet, azyz az egész időszakot biztosítani, hogy tudhassa a bizottság minő tagokat lehet szerzpdtetni.,,7& Egyértelmű, hogy komolyabb változásokra volt szükség ebben az időszakban. Kovács Pál törekvései Győr színi életében Itt kell megemlítenünk a dégi születésű dr. Kovács Pált, aki a 19. században évtizedekig volt meghatározó egyénisége ennek a miliőnek, mint színpadi szerző, kritikus, szellemi gondolkodó és közéleti, egyesületalapító, patronáló személyiség. 1835-ben történt győri letelepedését követően Lendvay Márton vendégjátékától számítható a helyi színészetben való részvétele.28 29 1840 novemberétől aktívan rész vett a Magyar Színészetet Biztosító Egylet létrehozásánál. Ugyanúgy bábáskodott az 1878-ban létrehozott második színpártoló egyletnél is. Ekkor 52 színpadi mű szövegkönyvét ajándékozta a társulatnak.30 Igazából színműírói tevékenységét fontos kiemelni, ugyanis 1840 novemberétől 1879 áprilisáig a győri színházban 18 színpadi művét mutatták be (9 vígjáték, 4 dráma, 2 tragédia és egy népszínmű) összesen 23 alkalommal. A Három szín, a Zárdaszpz s a mar említett első színdarabját kétszer is műsorra tűzték, míg a bizalmatlanok háromszor került színre.31 Tulajdonképpen alig volt olyan évad, ahol a legfőbb mentor, Kovács Pál darabjait ne játszották volna. A színházi szakirodalom szerint az 1840- es években keletkeztek maradandóbb alkotásai.32 Néhány művét, több vidéki színház mellett, a Nemzeti Színház is bemutatta.33 Az utóbbi színházban Bayer József adatai szerint nyolc Kovács Pál drámát mutattak be.34 Ezt az állítást megerősíthetjük a Kerényi Ferenc szerkesztésében megjelenti Nemzeti Színház 150 éve című kötetben szereplő repertoár adatait átvizsgálva.35 36 Elsőként a Nemesek hadnagya című drámáját mutatták be 1844 augusztusában, ami még két előadást élt meg.30 A következő évben a pályázatnyertes Obsitos című drámája viszont megbukott a bemutatón. Hasonlóan hűvös fogadtatást kapott A nyo-28 Uo. 53. 29 Sáry István: A szellemi élet Győrött. In: Sáry István: A Városszépítő. Szerk.: Bana József, Borbély János, Néma Sándor. Győr, 2008. 102. 30 Koltai Virgil: Győr színészete 1849-1885. (II. rész) Győr, 1890. 83. 31 Koltai Virgil: Győr színészete 1849-1885. (II. rész) Győr, 1890. 139-217. 32 Sáry István: Emlékezés dr. Kovács Pálra. In: Sáry István: A Városszépítő. Szerk.: Bana József, Borbély János, Néma Sándor. Győr 2008. 98. 33 Sáry István: Emlékezés dr. Kovács Pálra. In. Sáry István: A Városszépítő. Szerk.: Bana József, Borbély János, Néma Sándor. Győr 2008. 101. 34 Baksa Péter: Dr. Kovács Pál életútja és munkássága. In: Dr. Kovács Pál emlékezete. Szerk.: Baksa Péter. Győr, 2008.18. 35 A Nemzeti Színház 150 éve. Szerk.: Kerényi Ferenc. Bp., 1987. 215-316. „A Nemzed Színház műsora” c. fejezetet szerzői Gazdag Márta és Molnár Klára. 36 A Nemzeti Színház 150 éve. Szerk.: Kerényi Ferenc. Bp., 1987. 226. 122
