Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
IN MEMORIAM - KOTTMAYER TIBOR: „ezek között pedig legnagyobb... ” Winkler Gábor
In Memoriam „e%ek köpött pedig legnagyobb... »1 EMLÉKEZÉS WINKLER GÁBORRA 1941-2015 Május 19-én délelőtt csengett a telefonom. A képernyőn megjelent, hogy WINKLER G. így, csupa nagybetűvel. Vizsgára készültem. Kapcsoltam, és „Szerbusz, Gábor!”, köszöntem, és egy fiatal női hang felelt. A lánya, Hédi. Kedd volt. Hétfőn, május 18-án Budapesten, az Akadémián tartott előadást.1 2 Ahogy szokott, vonaton utazott haza. Talán még dolgozott is, hiszen mindig volt föladat, szakdolgozat konzultáció, lektorálás, szakvélemény írása ... Körülbelül két héttel előbb történt, hogy „elfáradt” az egyetemen, és leült pihenni a fotelba. Veöreös András — hárman voltunk közös szobában — figyelt föl rá. Egy kollégát kértek meg, vigye haza. Elment orvoshoz, kivizsgálták. A javallat: dolgozni kell! Hát indult újra, mint annyi éven át, hetente egyszer Pápára, péntek, háromszor az egyetemre, és még ami jött. Nem lepődnék meg, ha holnap délelőtt bejönne az ajtón, mosolyogva köszönne. Pedig majdnem négy hónap telt el azóta. A felesége mondta: 19-én reggel mosolyogva ült otthon a fotelben, kicsit pihent, a szeme csukva volt. Sokszor láttam így én is, a Széchenyi Egyetem hatodik emeletén, a D605-ÖS szobában, mikor két óra közt a bőrfotelban pihent és készült. Kettősség: valóban örülnék, és el tudom képzelni, hogy belép az ajtón, ugyanakkor ez a négy hónap már elégséges távlat ahhoz, hogy lássam: egy kész és egész életút, amit bejárt. Szépen megszerkesztett, méltó koronázó párkánnyal lezárt homlok-1 Kor. l.XII. 13. 2 Winkler Gábor: Az MTA Székház - mint műemlék, elhangzott 2015. május 18-án. 267
