Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)
PERGER GYULA: Az I860, évi győri kerttermény kiállítás
Perger Gyula baraczk-tenyésztésből élnek; látunk egy más várost, a melyik egyedül a fügetenyésztésből meríti életmódját, mint Argenteuil város; más városok málnából, ribes sárgabaraczból, és ha látjuk azoknak különféle tenyésztési módját, meggyőződünk arról, hogy a már megpróbált tenyésztést követni mindig a nemzetek dicsőségei közé tartozik, másokat utánozni és a hiányt pótolni. — Az angolok sietnek a franczia pánczélos fregat titkait felfedezni és csakhamar utánozni, — ezt csak azért hozom fel, mert az utánzásnak is vannak ellenei. Azonban az ily kiállítás alkalmával több teendője lesz a magyar pomolog közönségnek, mint csak gyümölcseit e kiállításra kirakni; teendői sorában tartozik, hogy a pomolog congressus határozzon, melyik azon faj gyümölcs, mely az általános terjesztést megérdemli, miből a tömegnek haszna válhat. Nálunk más szempontból kell kiindulnunk: mert mi nem tenyésztünk gyümölcsöt az almabor (cider) készítése végett, honunk bortermesztő ország, mi végett a pomolog figyelmét a külkereskedésre kell fordítani. — A finom gyümölcs mindig talál vevőre, olyan az, mint bármely czikk, p. o. a jó lónak is mindig meg van az ára. — Hogy pedig a gyümölcstenyésztés jövőjét ne koczkáztassuk és állandó haszna váljék a nagy termesztő közönségnek, mert tudva vagyon, hogy már a leghíresebb privát-gyűjtemény, a mint tapasztaltuk, ha más kezekbe megy át, nyom nélkül enyészik el, okvetlen szükséges, hogy az állam, melynek a nép javát igazán szívén kellene hordania, segédkezet nyújtson egy pomolog minta-intézet felállítására, tőkével és tanárokkal ellátva, melyekben gyümölcsfakertészek és tanítók képeztessenek. Francziaországban minden nevezetes város bírja a kormánya által kinevezett gyümölcs- és egyéb fa-nevelési tanárjait, úgynevezett „professeur d’ a[.. ,]oricultur.” — Reutling (Würtemberg) egy újonnan az állam költségén felállított tanintézettel bír, egyébiránt szükségtelen az általános haszonról szólni, midőn az különben is ismerős. — Egyébiránt mindezen nehézségeken felül átalánosak még a panaszok a számtalan gyümölcslopások ellen, kivált a hol azt a nép maga nem tenyészti. E tárgyat illetőleg nem lesz érdektelen e helyütt egy pár hozzám érkezett levelet is közölni. Gróf Erdődi Sándor így ír: „Sept. 5-ki fölszólh'tásodra, sajnosán azt kell felelnem, hogy nem vagyok képes a győri gazdasági egyesület kiállítására gyümölcsöt küldeni, mivel száz meg száz fáimról a gyümölcsöt még éredenül mind ellopták; a lopás a mi vidékünkön az utolsó esztendőkben oly vakmerőén történik, hogy a falakkal bekerített kertek sincsenek mentek, p. o. a legszebb párisi baraczkaimat a fallal védett kertészkertemből is ellopták. Helyesen tenne a győri gazdasági egylet, ha a kormányt hathatós intézkedésre kérné föl a kerti-iparunkra oly nyomasztólag ható lopások meggátolására. Ha ez megtörténik, jövő ősszel szívesen szolgálhatnék gyümölcscsel.” A kertészet újabb módoni kezeléséről gróf Széchenyi Gyula ezeket írja: „A Győrött 7, 8, 9-én tartandó gyümölcskiállításra barátságosan fölszóllítsz, — hogy valamely gyümölcsnemekkel abban én is részt vegyek. Barátom elfeleded, hogy még az idén semmi gyümölcsöm sincs — kertészem a fákról fiatal koruk miatt tavaszkor minden virágot leszedett, s így legjobb akarattal sem vagyok képes hazafias fölszóllításodnak megfelelni. — Azonban nagyon érdekes találmányt adhatok tudomásra: - Dániel Hooibrenk kertész — a kinek gyönyörű szőlő-kezelését tudom már ismered — most újdonnan új gyümölcsfa és kapáló nemekbeli bánásmódot használ. O egészen egyszerűen a gyümölcsfának leggyöngébb hajtásait újjal lecsípi tavaszkor. Soha késsel nem nyúl a fákhoz, azokat hagyja 86
