Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)
HORVÁTH JÓZSEF: Iskola, taníttatás, írni-olvasni tudás, könyvbirtoklás a 17. századi Győrben - a végrendeletek tükrében
Horváth József az is, hogy más forrásokból ismerünk néhány 17. századi győri „könyvtulajdonost”; fennmaradt pl. egy-két olyan kötet, mely 17. századi győri nem egyházi személytől is tartalmaz possessor-bejegyzést. A győri székesegyházi könyvtárban található pl. Petrus Canisius „Commentariorum de verbi Dei” című munkájának 1571. évi kiadásából egy példány, melyben possessorként Erasmus Eyczyng Győrött állomásozó német kapitány nevét olvashatjuk.84 Magam az Országos Széchényi Könyvtárban egy más célból kézbe vett, „Biblische Figuren des Alten und Neuen Testaments” című kötetben találtam egy bejegyzést, mely szerint az 1615-ben Johann Georg Gattenmayr győri kapitány tulajdonában volt.85 Figyelemre méltó, hogy mindkét említett esetben német tisztek a könyvtulajdonosok! Egy esetet érdemes alaposabban is megvizsgálnunk. Vásárhelyi Judit kutatásaiból tudjuk, hogy Bonfini „Rerum Ungaricarum Decades” című munkájának 1581. évi kiadásából van egy olyan példány a győri Székesegyházi Könyvtár állományában, amelyben egyik possessor-bejegyzésként „Francisci Ketheli, 1625” szerepel; ő a nevet beazonosítani nem tudván, Kétheti Ferencet a IV. csoportban, az „Egyéb, sem Erdélyhez, sem Győrhöz nem kapcsolható hazai személyiségek” között sorolja fel.86 A végrendeletek ismeretében Kétheti Ferencet nagy valószínűséggel azonosítani tudom: az ő testamentumát nem ismerem ugyan, de Kétheti Pálét — aki korábban több ízben városbíró is volt — 1625-ből igen; ő könyveiről nem tesz említést, de Ferkó nevű fiáról igen!87 És arról is van adatunk, hogy Kétheti Pál 1625-ben halt meg.88 így ez a kötet apja halálának évében kerülhetett Kétheti Ferenchez, aki abba nevét az évszámmal együtt azonnal be is jegyezte! Az átnézett levéltári forrásokból kigyűjtött könyves adatokat összegezve megállapítható, hogy a könyves említést tartalmazó, nem egyházi személytől származó végrendeletek aránya az összes 17. századi győri testamentum fél százalékát sem éri el! Ráadásul ezek tartalma is meglehetősen szűkszavú: semmiképpen nem vethető össze pl. az e korszakbeti soproni89 vagy kőszegi90 polgárok végrendeleteinek hasonló adataival — de még a késő-középkori soproni, pozsonyi91 vagy éppen prágai92 végrendeletekével sem. Annyit viszont feltétlenül bizonyítanak, hogy — ellentétben M Vö.: VÁSÁRHELYI 1980. 259. o. 85 A Frankfurt am Mainban 1560-ban kiadott „Biblische Figuren des Alten und Neuen Testaments” jelzete: Országos Széchényi Könyvtár. Quart. Lat. 544.; a bejegyzés: „Johan Georg Gattenmayr Sac. Caes. Maiestatis Praesidii Jauriensis Capitaneus 1615.” 86 VÁSÁRHELYI 1980. 328. o. (Bonfini, A.: Rerum Ungaricarum decades quatuor cum rimidia. Francofurti, 1581.) 87 GYEL, GYKHL, Liber Test., Tom. 1., p. 197-202. o.; főbírói tisztségére ld.: GECSÉNYI 1986. 124. o. 88 Kétheli Pál halálának évét említi: GECSÉNYI 1978. 17. o. 89 A kora-újkori soproni könyvhagyatékok gazdag anyagát közzéteszi: MONOK — ÖTVÖS — PRICKLER 1994. 90 A kora-újkori kőszegi könyves hagyatékokat közzéteszi: MONOK — ÖTVÖS — PRICKLER 1996. 31- 95. o.; a kőszegi anyag feldolgozását ld.: KOKAS 1991. 91 A késő-középkori soproni, pozsonyi és eperjesi végrendeletek könyvekkel kapcsolatos adalékairól ld.: SZENDE 2004. 223-231.0. 92 A késő-középkori prágai végrendeletek könyves adalékairól ld.: KRZENCK 2001. 74
