Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)
HORVÁTH JÓZSEF: Iskola, taníttatás, írni-olvasni tudás, könyvbirtoklás a 17. századi Győrben - a végrendeletek tükrében
Horváth József A gyermekek taníttatásával kapcsolatos végrendeleti adalékokról Az említett, az iskoláknak, ill. a deákoknak általában címzett hagyományok után érdemes megnéznünk a konkrét személyeket érintő rendeléseket is! Közülük talán a legizgalmasabbak azok, amikor a végrendelkező saját gyermekének taníttatásáról intézkedik; de érdekesek azok a rendelések is, amikor nem családtagnak szánja a hagyományt. Nézzünk először néhány példát az előbbiek csoportjára! Az 1616-ban Győr város bórájaként testáló Bodó Mihály úgy rendelkezik, hogy néhány általa felsorolt vagyontárgy kivételével minden vagyonát tegyék pénzzé, a pénz pedig — amíg két fia emberkort ér — legyen a város kezén, és annak tisztességes kamataiból taníttassák és ruházzák gyermekeit.16 17 Karoll Kata asszony 1623-ban végrendelkezvén arra kéri első urától származó fiát, Kauassy Pált, hogy halála után ne háborgassa jószágában mostani férjét, mert amijük most van, azt mind vele együtt szerezte; hanem „emlekegyek megh rula, hogy en wtet iyyegj koromban mely nagy keolcseggel es Irgalmatos gonduiselessel neueltem, es mynd Bechben, s mjnd Grec^ben tanettattam” A Különösen érdekes szempontunkból Colmar András 1623-ban kelt testamentuma, melyben elmondja: az ő atyja adott Bogacz Andrásnak „Szalavarban” 160 gráci ezüst tallért, hogy abból „engemet az Oscholaban jartasson, de hogy sem otthon, sem Bechben nem Jartatoth”, a pénzt adja vissza!18 Az 1687-ben Vasdinnyei János házastársaként testáló Eölbey Ilona három fia neveltetését bízza Nagy Mihályra, hozzátéve, hogy „ot tanítasa es iarasa őkigelme oskolában okar hol őkigelme légi alkalmatosabbnak latio leni at^germekeknek elő menetelne”,19 Végül Dadi Nagy János özvegyének 1638-ban kelt rendelését idézem: ő Chehy István győri kanonokot kéri fel Jancsi nevű fia gyámjának, kérve őt, hogy az általa tett hagyományt fordítsa fölnevelésére „es ha at^ Deaki tanúságra alkalmatosnak itelj w kegyelme lenny, tanullyori',20 Van néhány példa arra is, hogy a testáló nem közveden családtag, vagy éppen nem rokon személy magasabb szintű tanulmányait szeretné adományával segíteni. A jómódú kereskedő Beoreoczk Gáspár pl. 1638-ban kelt végrendeletében arról rendelkezik, hogy maradék pénze adassák a városbíró kezébe, aki adja azt ki kamatra, és ha valamely atyafiai megjelennének, úgy azok a pénz kamataiból „taníttassanak Deaky Tudomanra”.21 Mike Szabó István özvegye, Kenyeres Kata 1678-ban „at^Achy Comaromj 16 GYEL, GYKHL, Liber Test., Tom. 1., p. 45.; közli: SÖRÖS 1899. 517-519. o. (Meg kell jegyezzem: Sörös Pongrác a végrendeletet 1626. október 8. dátummal tette közzé; a hiteleshelyi testamentumkönyvben fennmaradt másolaton 1616. október 8. olvasható! Bodó Mihály 1616-ban történt halálát említi archontológiájában Gecsényi Lajos is; vö.: GECSÉNYI 1986. 124. o.) 17 GYEL, GYKHL, Ease. 296. N. 28827. (A dőlttel szedett rész betűhív közlés.) 18 GYEL, GYKHL, Liber Test., Tom. 1., p. 168.; közli: HORVÁTH 1995. 99. o. (A dőlttel szedett részek betűhív közlések.) 19 HORVÁTH 1997. 158. o. (A dőlttel szedett rész betűhív közlés.) 20 HORVÁTH 1996. 61. o. (A dőlttel szedett rész betűhív közlés.) Chehy István győri kanonokról 1.: BEDY 1938. 411.o. 21 GYEL, GYKHL, Liber Test., Tom. 2., p. 201.; közli: HORVÁTH 1996. 63-65. o. (A dőlttel szedett rész betűhív közlés.) 62
