Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)
KOLLÁR Artúr András: „Emlékezés a halottaknak! Dicsőség az élőknek! Kenyér a rokkantaknak!”
Kollár Artúr András övezte a pályaudvarig vezető úton.22 Következő transzportjukat szeptember 7-én indította útnak a hadvezetés. Angsterné Bejczy Mariska a délután öt órakor induló vadászoknak egy nemzeti lobogót ajándékozott, melyre az „Isten vezéreljen és győztesen hozzon vissza benneteket!” jókívánságot hímezte.23 Ekkor már Frass Norbert alezredes parancsnoksága alatt a vadászzászlóalj keleti frontra vezényelt egységei átestek az első csatákon, augusztus 23-án a Dankl-hadsereg24 kötelékében Krasniktól (mai Lengyelország) délkeletre bocsátkoztak harcba az orosz ellenséggel.25 A harcok keménységének tanúbizonyságai azok a veszteséglajstromok, melyeket a Dunántúli Hírlap rendszeresen közöl. A világháború kezdetén Conrad vezérkari főnök számításai nem alakultak az elgondolásai szerint. Az orosz hadsereg az elvártakkal ellentétben nem a német erőket, hanem a Monarchia csapatait támadta teljes erővel. A muszka nyomás következtében felmerült az Osztrák-Magyar Monarchia mindhárom hadserege átkarolásának a lehetősége, ezért a visszavonulás mellett döntött a hadvezetés. Az új frontvonalat a Kárpátok vonaláig tolták vissza, ahol a Monarchia védekezésre kényszerült.26 Még a háború első évének október végéről tudni, hogy a Visztula partján állomásoztak a győri vadászok.27 Vadászaink első karácsonya az arcvonalon nem az ünnepléssel, hanem kemény harcokkal telt. Az oroszokkal vívott háború egyik nagy erőpróbájának bizonyult az 1914. december 23-iki, Nida melletti csata, amikor az ellenség komoly emberi létszámfölénnyel támadta a 11-es vadászok állásait. A hosszú tűzharc következtében a lőszer az egyik századnál kifogyóban volt, ami nagyban veszélyeztette a katonákat, mivel a sík terep miatt a visszavonulás hatalmas veszteségekkel járt volna; ennek tudatában csak a megadás lehetősége merült fel a készletek kiapadása után. A századot végül egy Fakó András nevezetű tisztiszolga mentette meg, aki többszöri fordulóval kellő mennyiségű munícióval látta el egységét.28 A vadászok egyes osztagai még december 24-én is harcokba bocsátkoztak Stari-Korcsin községnél.29 Ugyanezen a napon Győrben Tauscher Béla a 11. vadászzászlóalj újoncait avatta első ízben a 22 Gy. H. 1914.08. 14. 2. old. 23 D. H. 1914. 09. 8. 2. old. 24 Viktor Dankl lovassági tábornok vezette az osztrák-magyar katonák által tartott arcvonal bal szárnyán elhelyezkedő I. hadsereget. 1914. augusztus 23-25-én Krasniknál sikerült a monarchia egységeinek visszavetnie az orosz IV. hadsereget. In: Bállá Tibor: Szarajevó, Doberdó, Trianon - Magyarország I. világháborús képes albuma. Scolar Kiadó. 2003. 19. old. 25 De Sgardelli Caesar: A Felvidék és Kárpátalja hadtörténete 1914-1918. Budapest, 1940. 76. old. 26 Bállá Tibor: Szarajevó, Doberdó, Trianon - Magyarország I. világháborús képess albuma. Scolar kiadó. 2003. 19. old. 27 Vitéz Gombos Zoltán: Vitézek a világháborúban - Győr-Moson-Pozsony csonkavármegyék felavatott vitézeinek fegyvertényei. Győr, 1930. 624. old. 28Tettéért 1929-ben Horthy Miklós vitézzé avatta. In: Vitéz Gombos Zoltán: Vitézek a világháborúban - Győr-Moson-Pozsony csonkavármegyék felavatott vitézeinek fegyvertényei. Győr, 1930. 182-183. old. 29Vitéz Gombos Zoltán: Vitézek a világháborúban - Győr-Moson-Pozsony csonkavármegyék felavatott vitézeinek fegyvertényei. Győr, 1930. 521. old. 48