Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)
KOLLÁR Artúr András: „Emlékezés a halottaknak! Dicsőség az élőknek! Kenyér a rokkantaknak!”
Kollár Artúr András 1826 között a Szicíliát megszálló osztrák csapatok között található. Itália nemcsak a mostani, hanem az 1848-as forradalmak kapcsán is „foglalkoztatta” a zászlóaljat. Az 1848-as forradalmak az előzőekhez képest komolyabb veszélyt jelentettek a nagyhatalmak számára, mivel a határok átrajzolásával fenyegettek, ami a nemzetközi politikát és erőviszonyokat alapjaiban változtatta volna meg.12 1848. július 23-án Sona ostromában vesznek részt, július 25-én Sommacampagna bevétele köszönhető nekik. (Ez a nap felmerül a zászlóalj emléknapjaként is a A Felvidék és Kárpátalja hadtörténete című munkában.) Az 1849-es évben a 11-es vadászok Benedek ezredes parancsnoksága alatt egy másik ezred segítségével Mortara községet foglalták el. Kis csend után 1864-ben a vadászzászlóaljat a dánokkal kialakult konfliktus megoldására északra vezényelték, ahol Jagel, Overselk, Friederica mellett vívott komoly harcokat. 1863-ban a dán birtokban lévő Schleswig-Holstein felvételét kérte a Német Szövetségbe. Az események következtében Dániával szemben egy osztrákporosz szövetség jött létre. 1864. októberében a dánok megváltak a hercegségtől, amit a következő évben Ausztria és Poroszország felosztott egymás között. 1866. áprilisában Bismarck javaslatot tett a Német Szövetség átalakítására, amit Bécs elutasított. A konfliktus sikertelen rendezése miatt Bismarck kilépett a szövetségből, és hadat üzent Bécsnek. A porosz csapatok júniusban léptek Hessen és Hannover területére, amivel a háború megkezdődött.13 1866-ban, a háború döntő csatájában, a híres königgrätzi ütközetben is küzdöttek a vadászok, hősiességüknek a közelben található emléktábla állít emléket. A következő nagy megmérettetés 1878-ban éri az alakulat katonáit, amikor Jovanovic altábornagy parancsnoksága alatt Hercegovina okkupálásában vettek részt és a hídjáról közismert Mostart, Klobukot és Avtovácot érték el.14 Az alakulatot 1882-ben vezényelték hazájába és ettől az évtől kezdve a zászlóalj legénységét a Dunántúlról besorozott három népből származó újoncok adják: a magyarok, a horvátok és a „bohnenzüchterek”.15 A zászlóalj hadkiegészítő parancsnoksága 1883 óta található Győrben, mely a világháború végéig jelen volt a városban.16 A századfordulót követően a vadászzászlóalj állomáshelyét nem Győr városában, hanem az olasz határ mellett lehetett megtalálni, ahová 1906-ban rendelték őket, de a városban továbbra is nyoma volt a 11-es vadászoknak. Az 1904-es és 1911- es győri Czím- és lakjegyzékben fellelhető a tábori vadászzászlóalj egyik pótkeret százada az akkori Teleky utca 10. szám alatt.17 Az alakulat fennállásának századik évfordulóját 1913-ban akkori állomáshelyén, Gradiskában ünnepelte.18 12 Majoros István: Nemzetközi kapcsolatok 1789-1914. In: Vadász Sándor: 19. századi egyetemes történelem. Korona. Budapest, 2005. 43. old. 13 Uo. 53. old. 14 De Sgardelli Caesar: A Felvidék és Kárpátalja hadtörténete 1914-1918. Budapest, 1940, 75. old. 15 A Bohnenzüchterek, azaz babtermelők a német nemzetiség tagjait tették ki, akik szőlő közé vetett babról és az ebből készült ételeik sokszínűsége után kapták ezt az elnevezést. Sopron és a Rába folyó melletti környékeken éltek. 16 Győri Hírlap. 1917. okt. 29-iki cikkre reflektálva. Továbbiakban rövidítve - Gy. H. év. hó. nap. oldal. 17 Kardos Ede: Győr sz. királyi város és Győrvármegye czím- és lakjegyzéke. 1904. ; 1911. évi győri 46
