Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)

TÁSZLÓ BALAZS: A győri hospesek Árpád-kori privilégiumai

László Balázs A GYŐRI HOSPESEK ÁRPÁD-KORI PRIVILÉGIUMAI A győri hospesek privilégiumainak jelentősége A középkori magyarországi városodás, ezen belül a hospesközösségek fejlődésének fontos szakasza a 13. század. A szabad királyi városok kialakulási folyamatának egyik ágán kiemelkedő jelentőséggel bír a hospesek kiváltságolása, az a fejlődési szakasz, amikor a hospes szó jelentése is átalakul. E korból már nagyobb számban maradtak fenn latin nyelven írott királyi oklevelek is, melyek vizsgálata során képet kaphatunk e településtípus jellegéről, lakóinak, a hospeseknek jogállásáról. Egyúttal korabeli jogfor­rásaink saját fordításon alapuló elemzésével és bemutatásával megmenthetjük jog- és kultúra-történelmünk eme értékes hordozóit az utókor számára. Jelen dolgozat ennek szellemében a győri hospesközösség Árpád-kori helyzetét mutatja be jogi-jogtörténeti szempontból. A konkrét oklevelek vizsgálata előtt azonban néhány megállapítást kell tenni. A hospesek és a hospesközösségek Jóllehet Nyugat-Európában már a 12. században léteztek a középkori értelemben vett városok, Magyarországon ez a településforma csak később jelent meg.1 Kiemelkedő je­lentőségű településeink ekkoriban azonban legfeljebb funkcionális értelemben tekint­hetők városnak, vagyis jellemzőjük az, hogy a területi munkamegosztásban központi vagy különleges szerepet töltöttek be. Egyetértve Kubinyi Andrással,2 úgy vélem, a funkcionális alap fontos ismérve a középkori városnak, azonban további feltételeknek is teljesülni kell ahhoz, hogy jogi értelemben is városról beszélhessünk. E további fel­tételek közül kiemelhető a Hóman Bálint által meghatározott három sarkalatos szabad­ság: a szabad bíróválasztás; az autonómia, vagyis hogy a település és a király (illetve he­lyettese) között más hatóság nem áll; és a teljes vagy részleges vámmentesség.3 Ahogy Kubinyi írja, és ahogy az oklevelek szövegéből is kiolvasható, a privilégi­umokat nem a település, hanem annak lakói (a hospesek) kapták,4 akik többnyire német 1 Hóman JSálint Magyar középkor. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1938. (=Hóman 1938.) 450. o. 2 Kubinyi András-. Városfejlődés a középkori Magyarországon. In: (szerk.: Gyöngyössy Márton) Magyar középkori gazdaság- és pénztörténet. Bölcsész Konzorcium, Budapest, 2006. (=Kubinyi 2006.) 153. o. 3 Hóman 1938. 459. o. 4 Kubinyi 2006. 154. o. 111

Next

/
Oldalképek
Tartalom