Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)
OROSS ANDRÁS: Tervezetek a győri villamos megvalósítására a 19 -20. század fordulóján
Oross András A Back-féle tervvel kapcsolatos közmunka- és közlekedésügyi minisztériumi iratanyagokat a 40 741/1918. számú kereskedelemügyi minisztériumi rendelet alapján selejtezték ki, és csak a tervezett villamos műszaki dokumentációja maradt fenn az Országos Levéltárban. A dosszié tartalmazza a villamosvonal átnézeti helyrajzát, azaz a város térképét (1. ábra), azon utcák, terek helyrajzait, kereszt- és hossz-szelvényeit, ahol a vágányok mentek volna, továbbá a felépítmény és a mozdony műszaki adatait és tervrajzait. Előbbi Patent Haarmann System rendszerrel épült volna, összesen 444 darab sínnel (Bessemer acél, egy' síndarab 90 m hosszú, egy méter súlya 17,17 kg). A felépítményhez 4662 db öntet, 444 darab sikoltyú szükségeltetett; a vágány súlya méterenként 79,796 kg lett volna. A 40 lóerejű gőzerővel hajtott Tramway mozdony tervrajza és műszaki rajza a 2. ábrán látható.9 10 A Back Hermann által építtetni tervezett győri közúti vasút mozdonya, 1885—1886111 Szerencsénkre a győri közgyűlési jegyzőkönyvek megőriztek néhány fontos adatot arra nézve, hogy miért is vetette el a város vezetése ezt a tervet. A Lac%a Ferenc, Jerfi Antal, Stirling Tóbiás, Egerváry József, Wottit^Károly, Peregi Mihály, Ehler Antal képviselőkből álló bizottság 1886. szeptemberi jelentése értelmében a „... a tervezett vasúti hálódat kiépítése folytán a%on utcák, melyeken át a vonatok közlekednének eredeti rendeltetésüktől elvonatnának és különösen a Gyár utca és Császár út szekérforgalma nagyban akadályoztatnék, a Király utca és a Fe/ső-Duna utcában pedig a forgalom teljesen lehetetlenné tétetnék. ” Láthatjuk, hogy a tervezett közúti vasút megépítésének legfőbb ellenérve a város adottságai voltak, azaz a képviselők véleménye szerint a történelmi Belváros szűk utcái nem bírták volna el a kötött pályát. A kiküldött képviselők megjegyezték továbbá, hogy ekkor már tudott volt, hogy a MÁV vágányait a Dunagőzhajózási Társaság kikötőjével egy a szeszgyár mellett is elhaladó szárnyvonal fogja összekötni. A beruházást állami pénzből tervezték megvalósítani, így a Back Hermann által javasolt vonalvezetés keleti része (a Homokgödör utca) okafogyottá vált és ezért a győri közúti vaspálya kiépítését nem támogatták.11 A városi közgyűlési jegyzőkönyvből egyébként úgy tűnik, hogy Back eredetileg a Hosszú utcát (mai Bartók Béla út) is bekapcsolta volna a villamosvonalba, azaz Nádorváros lakóinak is közlekedési alternatívát kínált. Az 1885. évi bejegyzés alapján ki-9 MNL OL K 173 Vasúti műszaki dokumentációk - Győri közúti vaspálya tervei (1363. csomó). A dokumentáció egyes darabjain szerepel Győr sz. kir. város 1885. november 14-i felülbélyegzése, valamint, hogy a Közmunka- és Közlekedésügyi M. Kir. Minisztérium Műszaki Tanácsa 1886. június 9-én tárgyalta a tervezetet. Tekintettel arra, hogy a Műszaki Tanács iratanyaga (levéltári törzsszáma: K 176) záró évköre 1885, ezért nincs információ arra nézve, hogyan döntöttek a minisztérium képviselői. (http://veke.hu/download/gyor/VEKE _gyor%20elovaros%20tanulmany_20120328.pdf, a letöltés időpontja: 2013. április 30.) Feld István Márton, Dobronyi Tamás, Winkler Ágoston: Korszerű gyorsvasúti rendszer megteremtése Győrben és elővárosában. 10 2. ábra a képmelléklet 147. oldalán. 11 Győr Város Levéltára (a továbbiakban: GyVL) Győr thj. város tanácsának iratai, Ügyviteli iratok (TV.1402.C.) XIII. 1885/37. 100
