Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
V. Kereskedelem és közlekedés 1872–1893
Kereskedelem és közlekedés különösen oly városok hason építményeinek megtekintése által, mely városok hasonló forgalmi és technical viszonyok közt bírnak már jelenleg rakparttal. 3. Győr sz. k. város képviselete szükségesnek tartja a nádorvárosi részen összegyűlendő' belvizek levezetésének czéljából az összekötő vasút I. és II. s a rá- baparti szárnyvonal 2la szelvényei közt egy 0,4 mtr. belső nyilásu áteresz létesítését és ennek megfelelőkép az úgynevezett vágóhídi zsilipnek oly mérvű mélyítését, hogy az átereszen ide jutó belvizek a zsilipen át levezethetők legyenek. A fentebbi áteresz létesítése esetében az összekötő vasút IV. és V. szelvényei közt jelenleg meglevő 4.4 mtr. nyílt aluljáró beszüntethető lesz, mert ama terjedékek melyekhez eddig csak ezen aluljárón át lehetett jutni, a győr- sopron-ebenfurti vasút tulajdonába mennek át. 4. Mindkét fél érdekazonossága kívánja, hogy a létesítendő rábaparti rakodó pályaszíne magasabb ne legyen, mint a jelenlegi ut azon szakasza, mely egyúttal védgát gyanánt is szolgál. A győr—sopron—ebenfurti vasút képviselete kijelenti, hogy: a) a 250 mtr. hosszú rakpart, b) a szükséges s fentebb részletezett csőátereszek kiépítését, c) a zsilip süllyesztését d) a rábaparti rakodó melletti utszabályozást a következő feltételek alatt a győr—sopron—ebenfurti vasút költségén kész elvállalni, ha a) Győr sz. kir. város a rábaparti szárnyvasut kiépítéséhez a 0. szelvénytől egész a hosszú hídig szükséges városi területeket a győr—sopron-ebenfurti vasútnak ingyen bocsátja át örök tulajdonába, ide értvén a töltéseket úgy mint az anyaggödöröket is. b) Győr sz. kir. város a rakodó helyhez szükséges Rábaparti terület-vonalt a hosszú hídtól a pálya végpontjáig átengedi a győr-sopron-ebenfurti vasút birtokába és neki telekkönyvileg bekebleztethető szolgalmi jogot ad az e pontban jelzett területre, melyért azonban a győr—sopron—ebenfurti vasút tartozik évenként a tulajdonjog elismerése czimén egy ezüst forint bért fizetni. A szolgalmi jog egész a győr-sopron-ebenfurti vasút engedményének lejártáig tart, kiköti azonban Győr sz. kir. város képviselete, hogy amennyiben a győr-sopron-ebenfurti vasút ezen szárnyvonalat bármi okból felhagyná, úgy a rakpart, valamint az egész Rábaszer mentén létesített műtárgyak, kivételével azoknak, melyek vasúti üzem czéljaira szolgálnak, minden további igény nélkül Győr sz. kir. város korlátlan tulajdonává válnak, c) Győr sz. kir. város kötelezi magát, hogy a Rába folyó medrét a hosszú hídtól a torkolatig állandóan és kellően kotortatja, hogy azon a hajóforgalom minden fennakadás nélkül történhessék, kötelezi magát mindazon lépések megtételére, melyek ezen czél mielőbbi megvalósithatása érdekében szükséges kormányhatósági jóváhagyás kinyerésére irányulnak. d) Győr sz. kir. város elfogadja elvileg a Rábaszeri szekérút szabályozását s annak úgy szabályozási valamint fentartási költségeihez 50%-kal kész hozzájárulni, magától értetődvén, hogy a gyalogjáró fentartása egészen a város terhét fogja képezni. 212
