Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
VI. A gyáripar fejlődése 1896–1917
A gyáripar fejlődése és Gépgyár) néven szereplő cég még a dualizmus időszakában nemzetközi mércével mérve is jelentős ipar létesítménnyé vált. A gyár történetéről részletesebben: Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár Története I-II. Győr 1977. A gyár iratanyaga Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárában található, de természetesen Győr város is szoros kapcsolatban volt az ipari létesítménnyel. Jelenlevők a következő részvényaláirók és/illetve részvényesek: Név Aláirt részvény darab Név Aláirt részvény darab 1. Feldbacher Rudolf 50 Áthozva: db 4550 2. Dr. Fischer Sándor 50 6. Dr. Rapoch Frigyes 50 3. Lederer Emil 2600 7. Szávay Gyula 50 4. Lederer Richárd képviselve 8. Wottitz Gusztáv képviselve Lederer Emil által 1800 9. Wottitz Károly által 300 5. Kaczander Zsigmond 50 Wottitz Károly 50 Oldal: darab 4550 Összesen, db 5000 1. Lederer Emil mint alapító az alakuló közgyűlést a Győrvárosi és megyei takarékpénztár helyiségében d. e. 10 órakor megnyitván, előterjeszti, hogy a részvényaláirók mindannyian ezen alakuló közgyűlésre meghívottak és hogy mindannyian részint személyesen, részint képviselve megjelentek, ennélfogva tehát tekintettel arra, hogy az aláírók a tervezethez képest idejekorán az alakuló közgyűlésre meghíva lettek, tekintettel továbbá arra, hogy a 9 részvényaláiró részint személyesen részint pedig képviselve van jelen, kik az egész alaptőkét képviselik ezen alakuló közgyűlés a kereskedelmi törvény 154 és 155. §-a értelmében határozatképesnek tekintendő és felhívja ugyanazért a megjelent rész- vényaláirókat, hogy ezen alakuló közgyűlésnek vezetésére elnököt, továbbá közgyűlési jegyzőt és két jegyzőkönyvhitelesitőt válaszszanak. 2. A tett előterjesztés észrevétel nélkül tudomásul vétetvén, elnökül Wottitz Károly jegyzőül Dr. Rapoch Frigyes és hitelesítőkül Dr. Fischer Sándor és Szávay Gyula felkiáltás utján egyhangúlag megválasztattak. Közgyűlési elnök bemutatja az alapítók által kibocsátott és aláirt társasági tervezetet, mely szerint az alaptőke egyenként 100 írtról és bemutatóra szóló, azonban egyelőre csak 30%-kal befizetett 5000 darab részvényre felosztott 500 000 írtból áll és bemutatja a társasági tervezet kapcsán az eredeti részvényaláirási ivet, mely szerint a tervezet szerinti alaptőke az összes 5000 darab részvénynek kellő aláirása és 30%-nyi befizetése által biztosítatott. Ezen előterjesztés kapcsán Lederer Emil alapító természetben és tényleg beszolgáltat bank-pénztári jegyekben 150000 frt összeget, mint az egyenként 100 írtról és bemutatóra szóló 5000 darab részvény után 30%-kal történt és nála befolyt alaptőke befizetést. 3. Vonatkozással a kereskedelmi törvény 154. §-ának 1. pontjára és ellenvetés nélkül egyhangúlag hozott határozatkép kimondatott, hogy ezen alakuló közgyűlés meggyőződést szerzett magának arról, hogy az alaptőke kellő aláirás és befizetés által biztosítva van. A mi pedig a részvényekre tett 30%-nyi befizetéskép beszolgáltatott 150000 frt azaz százötvenezer frt o. é. összeget illeti, ugyanez Lederer Emil részvényesnek mint ezennel megbizott pénztárkezelőnek kiadatik azzal, hogy ezen befizetett 150000 frt alaptőke felett a törvény értelmében további rendelkezés a megválasztandó igazgatóságot megilleti. 4. Közgyűlési elnök előterjeszti az alapszabályoknak az alapítók által előkészített tervezetét. 220
