Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)

II. Győr város szabályrendeletei 1889–1909

Győr város szabályrendeletei

10. nem közveszélyes elmebetegek, továbbá az ártalmatlan hülyék, siketnémák, vakok, nyomorékok;

11. egyéb keresetképtelen szegények;

12. a), b), c), d) és e) pontokban megjelöltek csak annyiban amennyiben magukat eltartani nem képesek és oly hozzátartozóik, kik őket eltartani kötelesek (1898. XXI. t-c. 7. §. nincsenek, vagy eltartani képtelenek.

3- §•

Minden a város területén levő szegény, jelen szabályrendelet szerint közsegélyben részesítendő' községi illetőségére való tekintet nélkül. (51 000/99. B. M. 3. §.)

A város azon jogát, hogy az idegen illetőségüeknek nyújtott segély megtérítését az illetőségi községtől követelhesse, fenntartja.

4-§.

Szegény az, aki munkaképtelenség, vagy egyéb okból a megélhetéshez legszükségesebbet sem tudja megszerezni.

5.§.

A megélhetéshez legszükségesebbek értékben kifejezve képezik a létfentartási minimumot, melynek nagyságát a tanács javaslatára évről-évre a közgyűlés határozza meg s melyből fedezendők az élelem, ruházat, hajlék, bútorzat és berendezés.

A létfenntartási minimum külön állapítandó meg:

a) a családfő;

b) a vele együtt lakó házastárs;

c) 14 éven felüli dolgozó és kereső gyermek;

d) 14 éven felül nem kereső gyermek;

e) 10—14 éves

f) 5-10 ”

g) 1—5 ” gyermek

h) 1 éven aluli

i) az egyedül álló és lakó egyénre

6.§.

Szegény betegek kórházi ápolásáról és annak költségeiről az 1898. XXI. t.-c. intézkedik.

Ha azonban valamely betegnek gyógyfürdőbe vagy gyógyhelyre küldése válik igazoltan szükségessé, ennek költségeit a város viseli, ha az országos betegápolási alap a gyógyítás idejére a helybeli közkórházra nézve megállapitott napi ápolási dijaknak megfelelő összeget megtérít.

Idegen

illetőségű

szegények.

Szegénynek

tekintendő.

Létminimum.

Kórházi ápolás. Gyógyfürdő.

88