Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)

I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város

Szakái Gyula

négy lépésenként egy-egy vállalkozásba botlott a korabeli járókelő. Ezek többnyire utcafrontokon jelentek meg, de a tágas kapubejárók - a kerékvető kövek egy szekér szélességét jelölték ki - láthatóvá tették a belső udvarokba szorult kisebb vállalkozásokat is.

A Baross, a Deák és a Király utca ugyancsak az integráns belső városi tér képét idézte. A szigeti részen elhelyezkedő Kossuth utca viszont önálló városrészként (valójában ez csak 1905-től igaz) élte a maga igen csak mozgalmas életét. A fő bevásároló központot mindenképpen a Baross utca jelentette.

A Baross utca kereskedői

Kézmű-, rőfös kereskedők

12

Rövidáru kereskedőit

10

Divatáru kereskedőit

8

Borbélyok

7

Fűszer kereskedők

6

Cipészek, cipőkereskedők

6

Díszmű kereskedők

5

Ékszerész-órások

5

(Csak az öt, vagy az annál több vállalkozások számát emeltük ki.)

Az idős győriek még mindig emlékeznek Königsberg Gusztáv fűszerkereskedőre, Halbritter Antal hentesre, Sándori Nándor vaskereskedőre, Wollner Miksa ruhakereskedőre, vagy Opitz Gusztáv órás- ékszerészre. A Deák utca már sokkal szolidabb életet élt a maga 71 jegyzett vállalkozásával. A városi kollektív memória azonban még mindig őrzi Lelóczky Gyula cukrász, Glück József fényképész, Viola Mihály mészáros nevét. A régi gabonakereskedő családok, mint a Keppich és a Winkler família még mindig jelen volt az utcában. A Király utca, rövidsége ellenére, ugyancsak intenzív vállalkozói életet élt. Itt talált otthonra a Gerő testvérek, valamint Abonyi és Szóbél áruháza, hat rőföskereskedés, valamint öt szabóvállalkozás. Az Andrássy út képviselte a Belvároshoz köthető vállalkozások szolidabb vonalát. A napi igényeket kielégítő kereskedők és iparosok itt már sokkal kevesebben jelentek meg. Fűszerkereskedő és férfiszabó mindössze egy volt, ellenben volt kilenc építőipari vállalkozás.

A századfordulót követően a Kossuth utca a virágkorát élte, hiszen 170 vállalkozást találtunk 55 foglalkozási csoportban. Amíg a Belvárosból a századforduló idejére a tradicionálisnak tekinthető vállalkozók már kivonultak, addig ezen a tájékon még bőven megtalálhatjuk őket. Tizenöt szatócsot, 14 cipészt, 13 vendéglőt és kocsmát számoltunk össze. Igazi kispolgári városrész alakult itt ki. Bizonyítja ezt, hogy mindössze egy-egy cukrászt, divatáru kereskedőt, gyümölcskereskedőt, kávéházat és szállodát találhatott a korabeli ide érkező látogató.

Az érintett utcák vallási megoszlását vizsgálva érzékelhető, hogy a századfordulóra a zsidó származású vállalkozók egyre közelebb kerültek a

54