Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város
Szakái Gyula Az iparosok legszámosabb csoportjait a következő szakmák adták (fő-, ill. vállalkozás) Kovácsok, szegkovácsok 55 Pékek, kenyérsütők 48 Molnárok 42 Asztalosok 42 Hentesek 26 Szabók, varrónők 26 Fazekasok 23 Mészárosok 19 Kádárok 16 Bádogosok 11 Kertészek 11 (A győri cím- és lakjegyzékekre alapozott saját szerkesztés.) Látható, hogy az iparosok foglalkozás szerkezetét a legszámosabb csoportokat tekintve még a tradicionális szakmák jelölik ki. A városi szükségletek kielégítése mellett azonban a molnárok és a kovácsok, szegkovácsok tekintetében észlelhető' a városon túli igények kielégítése is. A kereskedők legszámosabb csoportjai (fő-, ill. vállalkozás) Gabonakereskedő 115 Borkereskedő, bormérők 70 Lisztkereskedők 27 Vegyeskereskedők 24 Rőföskereskedők 19 Kávémérők 16 Pálinkamérők 16 Ügynökök 13 Borkereskedők 11 (A győri cím és lakjegyzékekre alapozott saját szerkesztés.) Feljegyeztek továbbá még 41 „szerzőt”, ami valamifajta kereskedelmi ügynököt jelent, továbbá 37 ügyvédet, és 22 orvost. Az 1877-es kép még karakteresen a gabonakereskedelem világát jeleníti meg. A gabona és lisztkereskedők száma egyértelműen erre utal. A 20. század fordulójára már érezhető egy gyökeres átrendeződés. A gyárak száma duplájára emelkedett, az iparosoké pedig két és félszeresre. Az iparvárossá válás útján a hazai városhálózatban Győr és Miskolc testesítette meg a vezető szerepet. A lakjegyzékek pontosabb szerkezetét vizsgálva 1903-ban a következő kategóriák haladták meg a tíz vagy annál több vállalkozást. A cím- és lakjegyzékek információi alapján a következő vállalkozások jelentették a város iparos társadalmát: 50
