Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
XII. Módszertani útmutató
MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Forráskötetünk Győr dualizmuskori életét, történetét, fejló'dését kívánja bemutatni. A dokumentumokat Győr Megyei Jogú város Levéltárának, valamint Győr- Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának, és a Magyar Országos Levéltár iratanyagából állítottuk össze. A forrásfeltárás és válogatás legfontosabb szempontjai a következők voltak: a törvénykezési átalakulás, a városban bekövetkezett politikai szemléletváltás, a kialakuló erős polgári réteg jelenléte, az új iparágak megjelenése, a város nagymérvű fejlesztései és beruházásai, továbbá a társadalmi megelégedettséggel együtt járó kulturális fejlődés. A kötet a bevezető tanulmány után kilenc jól elkülöníthető fejezetben tárgyalja a korszak Győr városában végbement változásait. A fejezetek az általunk megítélt egymásra épülő, egymásból következő fontossági sorrendben követik egymást: • a város szabályrendeletei; • a közélet és helyi politika; • a virilisek és képviselők; • a kereskedelem és közlekedés, • a gyáripar; . a város építkezései; . a végrendeletek és hagyatékok; és végül az . egyesületek és alapítványok. A közlési sorrend eme megválasztását módszertani okok indokolják, hiszen első lépésben az ország törvénykezési szokásainak fejlődését kell figyelembe vennünk, és csak aztán térhetünk át annak tisztázására, hogy a városukat szerető helyi vezetők és polgárok miként ültették át a gyakorlatba ezen általános elvárásokat. A győri polgárok és a külföldi gyártulajdonosok indítják el az ipari fejlődést, beruházásaikat maga a város is követi majd, melynek eredményeként megindul egy olyan társadalmi változás, amelyből konzekvensen következik a kulturális és gazdasági fellendülés Győr városában. A kötet utolsó szerkezeti egysége a Melléket, amely eredeti források alapján, de már mesterséges módon megszerkesztve kerül az olvasó elé: először a cégbíróság anyagaiból összeállított adatbázist publikáljuk, amely a város azon polgárainak névsorát tartalmazza, akik egy vagy több részvénytársaság részvényesei és egyben a vezetőség és az igazgatósági tanács tagjai is voltak. A függelék második része a Műszaki Hivatal tervtárának dualizmuskori irataiból készült válogatást tartalmazza, amely a korszak városi beruházásainak adatbázisát öleli fel, végül, pedig a melléklet harmadik része Győr város egyesületeinek kataszterét mutatja be. A források közlésénél minden esetben a szöveg- és betűhűséget tartottuk szem előtt, javításokat és kiegészítéseket csak abban az esetben alkalmaztunk, ahol egyértelmű helyesírási hibák fordultak elő. Illetve érintetlenül hagytuk a kora348
