Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
X. Szakál Gyula: Győr város részvénytársaságainak vezetősége a dualizmus idején - Dualizmuskori tervtár iratainak jegyzéke. 1889–1919
Melléklet sülét. A karitatív feladatokat végző pl. vakokat gyámolító egyesületekből három, süketnémákat támogatókból mindjárt öt is, összesen 15 ilyen karitatív egyesület részesült támogatásban. Az hiszem, ezek tevékenysége nem szorul részletes magyarázatra. Minden esetben írásbeli támogatási kérelmet követően részesültek pénzbeli segélyezésben. Nem hagyhatók figyelmen kívül azok a presztízs szempontok sem, amelyek arra ösztönözték a várost, hogy mint alapító, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Történelmi Társulat és más országos, nemzetközi hírű egyesületben szerepet vállaljon. Ugyancsak figyelemre méltónak tartom a napjainkban sokszor igaztalanul lebecsült közművelődés Győr városi támogatását, hiszen 6 esetben a nevében is közművelődést felvállaló egyletet részesítettek támogatásban. Természetesen az egyletek a fenntartási költségeiket többnyire tagdíjakból, és egyéb társas összejövetelek bevételeiből fedezték, — de éppen a fenti példákból látható — nem volt elhanyagolható az önkormányzatok és esetenként az állam segélye sem. Különösen akkor, ha ezek az egyesületek közhasznú feladatok ellátását is vállalták. A 19—20. század fordulóján jelentek meg az országos anyaegyesületek helyi szervezetei. Ezek az anyaegyesületek — egy-két kivételtől eltekintve — budapesti székhellyel működtek, országos méretű célkitűzéseiket a helyi fiókegyletek működésén keresztül fejtették ki. Ez az időszak azonban az egyesületek fejlődésnek már újabb szakasza volt. Számos országos egyesületnek Győrben működött helyi csoportja, ugyanakkor több kifejezetten helyi jellegzetességgel bíró egylet is létrejött. Feltűnő, hogy a Győrben meghatározó szerepet játszó katolikus irányultságú egyletek mellett mennyire gazdag, sokszínű egyesületeket hozott létre a győri zsidóság. A rendkívül gazdag egyleti élet további kutatásának egyik legfőbb akadálya a fent említett iratok pusztulása. Ugyanakkor a város által készített különböző nyilvántartások és időszaki ellenőrzések feltárásával gazdagítani lehet hiányos ismereteinket az egyesületekről. Győr városában az 1950-ig tartó időszakban a városi levéltárnok által vezetett nyilvántartásban 414 egyesületet tartottak nyilván. A nyilvántartásban feltüntetett egyletek, társaságok egy része azonban ma már nem tekinthető egyesületnek. Az egyleti iratok túlnyomó többsége az 1945 utáni felszámolás sajátságos körülményei közepette megsemmisült. Alighanem joggal állapíthatjuk meg, hogy Magyarországon és természetesen Győrben is az egyesületek fénykora a dualizmusban volt. 339
