Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
IX. Egyesületek, Alapítványok, Közcélú adományok 1890–1917
Egyesületek, alapítványok, közcélú adományok bizonyult erre az állására. Több mint 6000 Ft elsikkasztása volt a bűne. A belügyminiszter felfüggesztette állásából a vizsgálat idejére, majd miután megbizonyosodtak a vádak valódiságáról, végleg elmozdította állásából. Megjegyezni kívánom, hogy ezidőben egy vidéki plébános vagy tanító évi fizetése volt 200 Ft. Húsz évre visszamenőleg vizsgálták az alapítványi pénztár megdézsmálását. A nagyméretű sikkasztás minden mozzanatát feltárták. Mintegy negyven városházi alkalmazott veszítette el állását. Volt öngyilkosság, vagyonelkobzás, számonkérés és börtön. Szinte az egész város korábbi vezetését lecserélték. A közel 40 ezer elsikkasztott forintot, amely gyó'ri viszonylatban hatalmas összegnek számított, ez csaknem egészében megtérült, mégpedig a bűnösök és az ellenőr - zést elmulasztó felelősök tüstént lefoglalt vagyonából. A lelepleződött súlyos sikkasztási ügy következményével együtt felért egy valóságos rendszerváltozással, és oly mértékben újította meg a város akkori hivatali vezetését, hogy annak kihatásai közel 50 évre meghatározták a város későbbi sorsát. Az alapítványok pénzeinek biztosításával megnövekedett a bizalom a város iránt és új alapítványok sokasága jött létre. Győrsziget és Révfalu csatlakozásával az eddigi községi alapítványok is Győr város kezelésébe kerültek. Különösen sok alapítvány létezett Győrszigetben, ahol a zsidóság szerepe mindig is meghatározó volt. 80. forrás 1889. szeptember 29. A győri Ének- és Zeneegylet Alapszabályai. A győri Ének- és Zeneegyletet 1862-ben a világhírű győri születésű karmester, Richter János édesapja Richter Antal alapította. Az egylet nagy jelentőséggel bírt a város kulturális életében. Győr, 1890. Surányi János Könyvnyomda-Intézete. Az egylet neve. „Győri ének- és zene-egylet.” Czélja: A magasabb ének- és zeneművészetet átalában, különösen pedig nemzeti irányban fejleszteni, ápolni és az ez iránt tapasztalt közönyösséget oszlatni, az emel- letti részvétet, rokonszenvet ébreszteni, emelni, majd hangversenyekben, majd pedig nemzeti, polgári, avagy egyházi közünnepekbeni részvéttel az ének- és zenevarázs erejével az érzelmekre nemesítőleg hatni, s átalán jótékony czélokra rendezendő előadásokat kezdeményezni s azokon közreműködni, főleg pedig hazai népdalainkat, mint egyéb magasabb művészeti nemzeti dallamainkat és zeneműveinket, melyek a magyar nép örömeit és fájdalmait oly gyönyörűen és hiven hangoztatják, művészeti tekintetben ismertetni és terjeszteni; végre a körülményekhez képest egy énekképezdét és az egylet erejének idővel leendő gyarapodásával egy zeneiskolát felállítani. 302
