Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)

I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város

Győr a modellváltó város Mi sem vonjuk kétségbe a Győrbe került tőke nagyságát és komoly sze­repét. A gyáralapítások körülményei és a helyi polgárok aktivitása azon­ban sokkal összetettebb, mintsem azt korábban gondoltuk. Vörös Károly technikai okokból nem tudta megnézni az ipari részvénytársaságok jegy­zőkönyveit és nem ismerhette - háttérkutatások hiányában - pontosan a gyáralapítók életútját. Ha valaki nem a városban született, de családja, vagy akár iskolái révén a településhez kötődött, valójában mégis győrinek tekinthető. így nemcsak a helyi tőke erejét és szerepét értékelte valós súlyánál és szerepénél kisebbre, hanem főleg a városi gazdasági elit kez­deményezőkészségét és közreműködő szerepét tartotta nagyon csekély­nek. Nem volt szerencsés véleményének megfogalmazása sem: „...észre kell vennünk a győri vezető réteg vagyoni viszonyainak és ebből követke­zően a városfejlesztésben betöltött funkciójának egy nagyon sajátos voná­sa. E réteg ui. már kevéssé kapcsolódik be a győri városfejlődés gazdasági alapját oly döntően megváltoztató nagyipari fejlődésbe. Mindez végső fo­kon azt bizonyítja, hogy Győr vezető rétege végül is éppen abban a fejlő­désben nem tudott már aktív módon bekapcsolódni, mely Győrt modern ipari várossá alakította. A magyarázat fő vonalaiban egyszerű: tőkéjük helyileg, sőt regionálisan ismét igen jelentős, de országos viszonylatban már csekély volta nemcsak hogy lehetetlenné tette számukra a részükről kiinduló kezdeményezéseket ipari vállalatok alakítására, de még a város­ban letelepedni kívánó külső nagyipari tőke számára sem tette szükségessé közvetlen, rendszeres részeltetésüket a vállalkozás hasznából. ”22 Ez a fel- tételezés a legfrissebb kutatások alapján tévesnek bizonyult. Mint látni fogjuk, a helyi vállalkozók kezdeményező szerepe és kezdeményező kész­sége igen jelentős volt. A legtöbb esetben az induló pénzt is ők biztosí­tották és a valóban számottevő nagyságú külső tőke többnyire egy már működő vállalkozásba kapcsolódott be. A Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár cégbírósági anyaga között - a kor­szakunkat érintő időből - hat nagyobb és több kisebb ipari részvénytár­saság jegyzőkönyvét őrzik. Mivel a tíz jelentősebb gyár közül kettő nem részvénytársaságként működött, egy pedig hadiüzem volt, így ezekből az adatokból megbízható következtetést vonhatunk le. A 19. századi Győr (termény-) kereskedő város lévén, nem véletlen, hogy az első részvénytársaság is ehhez a területhez köthető. A terményfel­dolgozás három ága közül (malomipar, olajipar, szeszipar) a szesziparban született meg az első ilyen jellegű vállalkozás. Az 1884-ben 800 ezer Ft alaptőkével létesített Szeszgyár és Finomító Rt. a Dunántúl legnagyobb ilyen jellegű üzeme volt.23 22 Vörös Károly: i. m. 364—365. o. 23 Vörös Károly: i. m. 336—337. o. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom