Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)

VII. Győr város építkezései, beruházásai 1861–1916

Győr város építkezései, beruházásai szerződések megköttetésénél műszaki és gazdasági szempontból az építtető' javára tanácsokkal szolgál, az építéshez szükséges munkálatoknak tervsze­rinti írásbeli megrendeléseit eszközli s az építkezés szolid kivitele érdekében a munkálatok miként való végrehajtásának módját, idejét és egymásutánját megszabja, ellenó'rzi azt, hogy az épület részletei az építő' iparosok által a költ­ségvetésben illetve a szerződésben megállapított módozatok szerint történjék; a fentemlített rendelkezési és ellenőrzési közreműködés úgy értendő, hogy a tényleges dologi végrehajtást pl. az anyagok beszerzését és azok feldolgozását nem a szerződő műépítész intézi, mert e közvetlen munkavezetés a dologi vállalkozó feladata. A művezetés eszközlése czéljából, köteles szerződő műépítész az építési mun­kaidő alatt havonkint háromszor Győrre utazni és lehetőleg az ezen alka­lommal tartandó építő bizottsági üléseken részt venni. Az építés megkezdése előtt tartandó építő bizottsági üléseken részt venni. Az építés megkezdése előtt tartandó építő bizottsági ülésekben szintén résztvenni tartozik. g) A felülvizsgálatot, mely alatt a létesített műtárgy műszaki és gazdasági bí­rálata értendő a szerződő műépítész a végrehajtott munkákat kiterjedés mennyiség és minőség tekintetében egybeveti a szerződés és költségvetésben foglalt difinitiákkal110 és egységárakkal; a városi főmérnök ellenőrzése mellett átvizsgálja és helyesbíti az építő iparosok számláit s ily módon - eszközli a leszámolást az épitető város s a vállalkozók között. A művezető és kiküldött ellenőre által átvizsgált és helyesbített végszámlák számszerű utófelülvizsgálatát a városi számvevőség közegei eszközlendik. A felülvizsgálat befejezésének határideje a végszámlák benyújtása után szá­mított kilenczvennap. h) A vállalati pályázat alkalmával beérkezett ajánlatokat köteles szerződő mű­építész annak az építő bizottság által való kiadásából számított egy hó alatt fe­lülvizsgálni s annak eredményét javaslata kapcsán beterjeszteni. i) Amennyiben az a rendes munkatervek sorába nem tartoznék, különösen ki­köttetik, hogy szerződő műépítész mindazon középfalaknál melyekben füst, vagy szellőztető, ürülék és szennyvizvezető csövek vezettetnek, egy hossz- metszet rajzot készíteni köteles, melyben az említett csövek vezetése részlete­sen fel van tüntetve. k) A városház építésével kapcsolatos egyéb létesítmények, minők a feltöltés, fá­sítás és parkelrendezés, utak, járdák tervei a városi mérnöki hivatal által a szerződő műépítész közbenjöttével készítendők el. — l) Ha építtető város vagy a Nmltgú belügyministerium által a b) és c) pont alatti tervezet és költségvetés elbírálásakor, azoknak bármi irányú módosítása ren­deltetnék el, ezen esetben tartozik a szerződő műépítész a kívánt módosítá­sokat az építő bizottság és műépítész által közösen megállapított határidőn belül úgy a tervezeten, mint a költségelő-irányzaton keresztül vinni s azokat újólag benyújtani. m) Szerződő műépítész az „a”, „b”, „c”, „d” pontok alatt említett műszaki mun­kálatokat egy eredeti példányban köteles elkészíteni, melyek az építés tar­tama alatt a városi mérnöki hivatalban, vagy az építési vezetőség irodájában helyeztetnek el. Ezekről való másolatok elkészítése mindig az illető munka­nem vállalkozóinak feladata. Köteles azonban a szerződő műépítész ameny- nyiben az egyes munkanemek vállalkozói kívánják, a vonatkozó tervek má­110 A szövegkörnyezet alapján valószínű az eredeti differncia szó használata, ami, különbséget, árkü­lönbözetet jelent. 256

Next

/
Oldalképek
Tartalom