Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
VII. Győr város építkezései, beruházásai 1861–1916
VII. GYŐR VÁROS ÉPÍTKEZÉSEI, BERUHÁZÁSAI 1861-1916 Győr városa gazdaságilag az 1870-es évektől kezdve válságos helyzetbe került. A vasúthálózat kiépülésével azonban Győr fontos közlekedési gócpont lett, kedvező lehetőséget teremtve a válságból történő kilábaláshoz. Zechmeister Károly ezekre az erőkre támaszkodva dolgozta ki nagyszabású városrendezési tervét, s határozott lépéseket tett ennek megvalósítására. Felismerve a kedvező lehetőségeket, Győr városát ipari, kereskedelmi, kulturális központtá kívánta kiépíteni. Szombathellyel, Sopronnal vívott küzdelemben szerezte meg a királyi táblát Győrnek, melynek székháza a mai Városháza téren épült fel 1892-ben. Az ítélőtábla tisztviselői számára ugyanebben az időben városi bérházak épültek. A 90-es évektől igen jelentős vasúti beruházásokra került sor, melyekhez Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter, Győr országgyűlési képviselője nyújtott komoly segítséget. Új vasúti pályaudvar, teherpályaudvar, felüljáró-híd jelzik e téren a nagy építkezéseket. 1892-ben új 80 ágyas közkórház építését fogadta el a városi közgyűlés, mely 1895-re épült fel. 1890-ben a kormány 5 új kereskedelmi és iparkamara felállítását határozta el, melyek egyikét Győrött szervezték meg. 1897-ben felépült a Frigyes-laktanya. A 90-es évek elején épült újjá a sétatéri nagyhíd és a hosszúhíd. Zechmeister Károly tervei között talán az első helyet foglalta el Győr ipari nagyvárossá fejlesztése. Megfelelő telekárakkal és adókedvezményekkel indult meg az ipari üzemek létesítésére vállalkozók idecsalogatása. Ezzel párhuzamosan új városháza épült, az előkészületek már 1891-ben elkezdődtek. Zechmeister Károly különösen nagy figyelmet, rendkívüli energiát fordított az igényeknek megfelelő, ugyanakkor a város nagyságát is szimbolizáló új városháza megépítésére. Nagy érdeme, hogy a városfejlődés szempontjából fontos ügyek döntésekor elfogadható indoklással és határozottsággal maga mellé tudta állítani a törvényhatósági bizottsági tagok többségét. A városházát, Győr első számú szimbólumát 1900. március 19-én, Bisinger József névnapján avatták fel ünnepélyes külsőségek közepette. Az új közkórház építése is nagy pénzösszeget emésztett fel. Ugyanis a Kossuth L. u. 13. sz. alatti közkórház elavult, korszerűtlenné vált. A lakosság számának gyarapodása és az egészségügy fejlődése egyre sürgetőbbé tette az új közkórház építését. Ennek a tervnek a megvalósulása sem ment hosszú tárgyalássorozat nélkül. A város szerzett pénzt, igaz, egy kicsit különös módon: mindenki, aki a kórház építéséhez legalább 1000 koronával hozzájárul, a „kórházépületen elhelyezendő emléktáblán mint alapító megörökítessék”. így a város pénzt tudott szerezni (bár nem az egész összeget), a belügyminisztérium is engedélyezte az építkezést, kisebb módosításokkal. 149 470,76 forint költség keretén belül pályázatot írtak ki. Az építési terveket és a költségvetést Hübner Jenő műépítész végezte el. Azonban a városnak nem volt pénze arra, hogy az új közkórházat felépítse, ezért most is kölcsönt kellett felvennie: „Az új közkórház építésére beérkezett kiviteli pályázatok tárgyában jóváhagyatott s annak összes költsége 148 621 frt 75 kzban állapítatott meg, mely építési költség fedezetéül a Balogh és Lott may er féle alapok felhasználásával 125000 frt kölcsönnek felvétele engedélyeztetett, a törvényhatósági bizottság közgyűlése elhatározza hogy: 245
