Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)

VI. A gyáripar fejlődése 1896–1917

A gyáripar fejlődése

több kiadás fedezetére a csatornaázásnál a 208/Kgy 1907 sz. határozatból kifolyólag elérendő' megtakarítás fog szolgálni.

Ezen határozat a város tanácsának azzal adatik ki, hogy azt az érdekelt telek- tulajdonosokkal a járdákról szóló szabályrendelet 3 §-a értelmében jkvi kivonaton közölje s jogerőre emelkedése után a végrehajtás iránt intézkedjék.

Erről a városi tanácsa jkvi kivonaton értesítendő.

GYVL IV. 1402.a Győr thj. város tanácsának iratai, tanácsülési jegyzőkönyvek 1907. év 502. sz.

* * *

56. forrás

1909. május 13.

Határozat a Zeiss cégnek adott kedvezmények tárgyában

Zeiss Károly jénai czég kérvénye általa Győrött alapítandó mechanikai optikai és fizikai gyár részére kedvezmények megadása iránt.

A közgyűlés a gyáralapító- pénzügyi- gazdasági- építészeti- és üzemi bizottságok együttes üléséből előterjesztett vélemény és a tanács mint állandó választmány 4996/1909. számú javaslata alapján a Zeiss Károly jénai czég által Győrött alapítandó mechanikai, optikai és fizikai gyár részére a következő kedvezményeket biztosítja:

1. Ingyen átengedi a gyár czéljaira a Teleky utcza és Dunaszer sarkán fekvő s a győri 1577. sz. tjkvben 243. sorsz. 639/a hrsz. alatt felvett s a kérvényhez csatolt vázrajzon piros színnel jelölt kerületek.

2. Az alapítandó gyár részére az üzem megkezdésétől számított 15 év tartamára minden az állami egyenes adók után járó városi adó, úgy szintén az építés ideje alatt az építkezéshez használt s az üzem megkezdésétől számított 15 éven át az üzem fentartásához szükséges anyagok után az út-híd és kövezetvám díjak alól mentességet biztosít.

Ezen kedvezményekkel szemben azonban a közgyűlés kiköti a következőket:

a) köteles alapító czég az átengedett telken egy legalább két emeletes, díszesebb kiképzésű épületet emelni s abban a gyár üzemét legkésőbb 1910. évi de- czember 31-ig megkezdeni;

b) köteles a czég a vállalatba a telek birtokba bocsátásától számított 5 éven belül legalább 500000 koronát befektetni, úgy hogy ezen összegből az 5 végén mintegy 300 000 korona kötött, 200 000 korona pedig forgó tőke legyen;

c) köteles alapító czég a gyár munkáslétszámát fokozatosan akként szaporítani, hogy az üzem megkezdésétől számított ötödik év végén és azután állandóan legalább is 50 munkás foglalkoztattassék;

d) az átengedett ingatlan az üzembe helyezéstől számított 15 év alatt csakis a gyár czéljaira használható s ez idő alatt elidegenítése csakis a város közönségének belegyezésével történhetik;

e) tilos a gyári vállalatnak idegen eredetű készgyártmányokat, a győri gyár czége alatt forgalomba hozni;

234