Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
VI. A gyáripar fejlődése 1896–1917
VI. A GYÁRIPAR FEJLŐDÉSE CÉGBÍRÓSÁGI IRATOK A korabeli törvények (az 1875-ös XXXVII. te.) pontosan rögzítették a kisipar és a kiskereskedelem körét meghaladó üzleti vállalkozások alapításának körülményeit és a különféle jelentési kötelezettségeiket. A vállalkozás történetek ezeket a forrásokat ez idáig nagyon szolidan használta ki. A cégbírósági iratok (Gyó'r- Moson-Sopron Megyei Levéltár fondjegyzéke VII. a jogszolgáltatás szakszervei, 1. A gyó'ri királyi törvényszék iratai, c, cégbíróság iratok 1871—1944. tartozik hozzá raktári jegyzék, amelyek doboz és okmányterv segítségével könnyű eligazodást adnak) minden esetben tartalmazzák az alakuló jegyzőkönyvet, az alapítók nevét és részvényeinek számát, értékét. A későbbiekben minden egyes közgyűlési jegyzőkönyvben megtalálhatók a részvényesek nevei, a birtokolt részvény összege. Találhatók még vállalati mérlegek, hivatalos levelezések és sok esetben a cég tevékenységéről tudósító újságcikkek. Győr esetében a II. világháború után meggyökeresedett egy olyan felfogás, miszerint a győri gyáripart nem helyi polgárok alapították, hanem külföldi tőke és vállalkozók hozták létre. A városi cégbírósági anyagok számítógépes feldolgozása azonban gyökeresen megváltoztatta ezt a felfogást. Kiderült, hogy a gyó'ri gyáripart a helyi vállalkozói aktivitás és helyi tőke teremtette meg. A részvényesek nevei és a befektetett összegek egyértelmű bizonyítékok. Megtudtuk továbbá, hogy a különböző cégek részvényeseinek milyen volt a foglalkozásszerkezete, vallási összetétele és a későbbiek során ez hogyan módosult. A Magyar Waggon- és Gépgyár Részvénytársaság esetében valóban több mint 80% volt az idegen tőke, de elődje, a Győri Szeszgyár és Finomító Rt. 100%-osan helyi kezdeményezéssel és tőkével alakult. Ipari üzem vezetéséhez azonban nem értettek, amit a helyi vállalkozó elit felismert, és ők csábították Győrbe az ipari üzemet alapító Lederer testvéreket. A részvényekben mozgó helyi vagyon elemzése bizonyította, hogy ekkora tőkét a település vállalkozói is könnyedén elő tudtak volna teremteni, de szakértelem híján óvakodtak a befektetéstől. A Kohn Olaj művek Rt. is helyi tőkével alakult. Az alapító nem Győrben született ugyan, de családi kapcsolatai már korábban a városhoz kötötték. Kohn Adolf házassági stratégiával apósa révén hozott ipari szakértelmet a városba. Az alapító részvényesek kizárólag győriek voltak. 47. forrás 1896. december 28. Jegyzőkönyv Felvétetett Győrött 1896. évi deczember hó 28-án a „Magyar waggon- és gépgyár részvénytársaság” alakuló közgyűléséből 1896 decemberében kezdte meg működését a Magyar Waggon és Gépgyár Részvénytársaság Győrben. Az országosan is jelentősnek számító ipari üzem 500000 Ft alaptőkével indult. A ma Rába Holding NyRT (korábban Rába Magyar Vagon219