Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
V. Kereskedelem és közlekedés 1872–1893
Kereskedelem és közlekedés 41. forrás 1885. szeptember 5. Győr város polgármestere a győri pályaudvartól a győri szeszgyárig vezetett szárnyvonal tárgyában Győr sz. kir város polgármesterétől 176. sz. / k.i.b. Nagyméltóságu magyar királyi közmunka és közlekedési ministerium! A győri m. kir. államvasuttól a győri szeszgyárba76 tervezett szárnyvonal czél- jaira szükségelt földterületekre nézve, miután a m. kir. államvasutak igazgatósága által egyes birtokosokkal a kiegyezési tárgyalás czélra nem vezetett, folyó évi 31 790. szám alatti magas rendeletével a kisajátitási eljárás elrendeltetvén, a törvényes intézkedések megtételére Győr szab. kir. város közigazgatási bizottsága megbízatott. Mielőtt azonban a közigazgatási bizottság a reá bizott törvényes intézkedéseket megtehetné, mély tisztelettel alulirott némely felmerült kételyek eloszlatása végett bátorkodom az összes közlemények visszazárása és felterjesztése mellett kellő utasitásért esedezni; ugyanis: A győri m. kir. államvasuttól a győri szeszgyárig vezetendő szárnyvonal kiépítése közel van már befejezéséhez. Ezen szárnyvonal külön közigazgatási bejárás tárgyát képezte, s egészen elkülönített eljárás alatt áll a győri államvaspályának kibővítése tárgyában a m. kir. államvasutak igazgatósága által czélba vett munkálatoktól, melyekre a közigazgatási bejárás még csak folyó évi szeptember hó 9-én fog megtartatni. A győri államvasuttól a szeszgyárig terjedő szárnyvonal mentén más birtokosok vannak érdekelve, mint a győri államvaspályának kibővítésére szükségelt terje- dékeknél; igy például: a kisajátítási összeírásban 5. folyó szám alatt felvett Grűnnald János és Macher Teréziának csak is egyedül a győri államvasuttól a szeszgyárig vezetendő szárnyvonal mentén van birtok-érdekeltségük, ellenben a kisajátítási összeírás 15. folyó száma alatt felvett Szűcs Antal, János, András, Mentler Kornél s többieknek a szeszgyárig terjedő szárnyvonalnál semmi birtokérdekeltségük nincs, minthogy ezeknek a győri pálya kibővítésére igényelt a győri 2694. számú telekjegyzőkönyvben felvett 2725/b helyrajzi szám alatti birtoka, melyre a teherpálya raktárai terveztetnek helyeztetni, a győri pálya kibővítés keretébe tartozik. — Ezt igazolja a m. kir. államvasut igazgatósága által beterjesztett Győr állomás kibővítése pótkisajátitási terve is. Ezekből folyólag, hogy a közigazgatási bizottság az 1881:XLI. Törvényczikk 33-ik és következő §§-ban77 foglaltak értelmében eljárhasson, tekintve, hogy a kisajá76 A Győri Lloyd Általános Kereskedelmi Társulat alapította a mai napig létező' gyárat 1884-ben. Ehhez kapcsolódva: Honvári János: A győri szeszgyár története: 1884—1984. Gyó'r, 1984., illetve: Honvári János: Kis magyar ipartörténet: a gyó'ri szeszgyár története. Bp. Glória, 1995. 77 A kisajátításról szóló törvény jelzett részeinek értelmében a közmunka- és közlekedésügyi minisztertől érkezett kisajátítási rendelet után a törvényhatóság 8 napon belül bizottságot kellett felállítania az esetleges észrevételek megtételére. A kisajátítást a bizottság hirdette ki, de a tárgyalás előtt min. 15 nappal a kisajátítási terveket és a tárgyalás napját nyilvánosságra kellett hoznia. Viszont a bizottság akkor is határozhatott a kisajátításról, ha az érintettek közül senki sem jelent meg. 205
