Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
V. Kereskedelem és közlekedés 1872–1893
Kereskedelem és közlekedés Ha a magas Ministerium a fehérvári út és hosszú utcza közötti vágányok szaporítását szükségesnek találná, — ez esetben a már megkezdett parcellákból hozzá foglalás történhetnék. Miután azonban a hosszú utcza és fehérvári ut között elterülő pálya udvarnak hossza 1000 metert meghallad, — ennél fogva a megjelelt számú vágányok elégségeseknek mutatkoznak, miután tervünkben több mint 3. szór annyi vágányok foglaltatnak, mintsem jelenleg léteznek, s ha mind ezen vasutak létesítése után Győr városa kereskedése kétszeresen emelkednék, — mind ezen vágányokon a közlekedés akadálytalanul történhetnék. A tehervonatok tolatásának czélszerübb vagy is a hosszú utczai átjáró és a fehérvári ut közti elhelyezhetése czéljából, hajlandó volna Győr város közönsége az állam vasúti társaság részére a vásártérből a mellékelt tervünkben látható terjedőket illő áron átengedni. Illy módon tehát a teherszolgálatra szánt valamennyi vágányok a hosszuutczai átjárás s a fehérvári ut közé kerülnének, s jövőre nézve a teherpálya udvarnak megnagyobbítása is lehetővé tétetnék. Első sorban tehát a nyugoti vaspálya udvarának - az ezen pálya engedélyezése alkalmával alapul vett számítások alapján való elhelyezése volna megállapíttandó. Ha ez megtörtént, a Győr—Soproni vasút consortium kezdhetne pályaudvarának felállításához, az engedélyezési okmány alapján, - oly formán, hogy vagy a nyugoti, vagy az osztrák államvasuttársasághoz csatlakoznék. A nyugoti vaspályaudvarnak általunk javaslatba hozott elhelyezése nem csak a városra; de magára az államra nézve is előnyös volna. A városra nézve azért; mert csupán a vasutakhozi olcsó szállítás által volnánk képesek, a bánsággal — északi - és nyugoti irányban folytatott kereskedésünket emelni, s más városokkal a versenyt kiállani. Ha ellenben más városok által, a közlekedési utak czélszerübb volta miatt, e tekintetben túlszárnyaltatnánk, s ez által kereskedésünk a közönség kipótolha- tatlan kárára csökkenést szenvedne, — ez esetben a kamatbiztosítékot élvező nyugoti vasútnak jövedelmei is apadnának, s ez utóbbi a magas kincstárnak terhessebbé válna. Áttérve a Győr-Sopron vaspályára, - ennek részvényei egészen értéktelenekké válhatnának az által, ha pályaudvara a Kálvária közelében építtetnék; mert így a magtárakbóli szállítás a nádor külvárosban elhelyezett pályaudvarhoz mázsánként 5. írttal többe kerülvén - mint az állam vaspályához, - ez által az Ebenfurthali közlekedésre nézve az osztrák vaspályávali versenyt alig volna képes kiállani — Az újonnan engedélyezett Győr-Sopron-ebenfurthi vaspálya ugyan is 15. mértföld hosszú leend, - ellenben az osztrák állam vasútnak már megnyitott Győr- Gramat-Neusiedl— Ebenfurthi vonala egész hosszasága 16 mértföld. - Ha tehát a magtárokbóli szállítási költségek mind két pályaudvarhoz egyenlők maradnának, — az uj pályán a szállítás mázsánként53 114 krajczárral kevesebbe kerülne, s így lehet csak kilátás arra, hogy az uj pálya az állam vasuttali versenyt sikeresen ki fogja állani. — Miután azonban a Győr-Soproni pályaudvarnak, az engedményesek által a nádor külvárosba tervezett elhelyezése következtében az oda szállítás legalább is 5 krral drágább volna, mintsem az állam vasúthoz, ez által az állam vasuttali minden versenyzés s magának a pályának jövödelmezése is lehetetlenné válik. — Mivel az osztrák vaspálya 314 krral olcsóbb; - s így az uj pálya sem városunkra, sem pedig a részvényesekre nézve előnyös nem leend, minthogy ez esetben a 53 Az eredeti szövegben „mérföldenként és mázsánként”. 180
