Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
V. Kereskedelem és közlekedés 1872–1893
Kereskedelem és közlekedés A közmunka és közlekedési minister urnák 1871 évi december 23-án 20 953. szám alatt kelt intézményével kirendelt bizottság, a kitűzött időben a győri állomás helyiségeiben megjelenvén, mindenek előtt elnöklő osztály-tanácsos által szivélyesen üdvözöltetett, - s az e tárgy tekintetében évekig felmerült előzmények előadása után arról értesitetett, hogy a győri pályaudvar közös használata, s annak megnagyobbítása iránt a magyar nyugati vasút részéről, hivatalos előzmények alapján készitett tervezet, a ministerium által el nem fogadtatott. — A kormány ugyanis e tervezetet, mely a m. nyugati vasút teher pályaudvari berendezéseit az államvasut és vásártér közé ékelné az annak létesitése folytán úgy a kincstárra mint a vasúti- és közforgalomra háramlandó hátrányok miatt elfogadásra alkalmasnak nem találta, és azért a pályaudvar előnyösebb elhelyezése czéljából saját vasutépítészeti közege által kidolgozott megfelelő részletes tervek alapján a helyszínén bizottsági tárgyalás megtartását rendelte el. Bárha tehát a bizottsági eljárás alapját kizárólag az említett tervezet képezé és képezhette, mégis annak megösmertetése, és elönyinek kimutatása előtt czélsze- rűnek mutatkozott azon tervezetet is közölni a bizottsággal, a mely úgy épitési és üzleti, mint pénzügyi és közforgalmi tekintetben, és főleg azért, mert kiterjeszkedésre képes nem lett volna, mint hátrányos elvettetett. - Ennek megtörténtével figyelmeztető elnök a bizottságot, miként a győri állomás közös használatának lehetségessé tétele, a terv elkészítésénél négy fő szempont figyelembe vételét feltételezi, és pedig: 1- or) Az engedély-okmányban kimondott közös használati kötelezettség. 2- or) A közös használatnak megfelelő építkezési elhelyezés és legczélszerűbb üzleti berendezés. 3- or) A m. nyugati vasút és közvetve a kamat biztosítást nyújtó állam kincstár érdekei, melyek minden szükségtelen és felesleges költségnek megkímélé- sét parancsolják, és végre 4- er) Szab. kir. Győr város közönségének, illetőleg, kereskedelmének és forgalmának igényei. Az uj és a tárgyalás alapját képező tervezet készítésénél oda volt a figyelem irányozva, hogy az elősorolt mind négy irányban felmerülő jogos igények lehetőleg kielégítést nyerjenek. — Hogy e szándék valósítása menyiben sikerült azt az előterjesztett s ./. alatt e jegyzőkönyvhöz csatolt tervezet lesz hivatva kimutatni. Ezen tervezet szerint a cs. kir. szab. államvasut pályájának az 1255 tői egész 1270-ik szelvényig terjedő része annyira tolatnék el észak vagy is a város felé, hogy a déli oldalon a m. nyugati vasút teherforgalmi és vonatrendezési állomása elhelyezhető legyen. Az eltolás legnagyobb mértéke az 1260-ik szelv. körüli részre és itt megközelítőleg 70 metret (métert) teszen. Az állomásnak a m. nyugati vasút számára szolgáló részén, vontatási szolgálatához szükséges építkezések az 1256—1259. szelv. áru raktára 1259—1260. sz. gabona szine 1260-1262. szelv. rakodója 1263/1264. végre baromkorlátja 1265/ 1267. szelvények közzé fogna építettni; ezen kívül még az 1262/1263. szelv. között egy esetleg építendő második raktárnak számára hely hagyatott. - A cs. kir. szab. államvasut vágányai a m. nyugati vasút vágányaival pár-huza- mosan a város felőli oldalra fognának áthelyeztettni. Minthogy a jelen terv szerint a m. nyugati vasút üzleti építkezései akként vannak elhelyezve, hogy azokhoz az aruknak nagyobb része valószínűleg az 1253. 175
