Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város
Szakái Gyula GYŐR A MODELLVÁLTÓ VÁROS 1867-1918 Bevezetés „Boldog az a kor, amely felismeri, hogy a jóléthez nemcsak természeti gazdagság kell, hanem szabad tulajdon és vállalkozás, és ezekhez rátermett vállalkozók ezreire, szorgos munkáskezek millióira, szakemberek tömegére, az áruk a gondolatok, a találmányok, s az emberek szabad cseréjére is szükség van.>n Volt Magyarországnak egy korszaka, amely minden ellentmondásával, meg nem oldott problémáival és elszalasztott lehetőségeivel mégis a nemzet történetének az egyik legsikeresebb idó'szaka volt. Természetesen az ország sikere nem szakítható ki abból a szűkebb-tágabb közösségből, amihez tartozik. A tágabb közösségen itt Európa nyugati fele értendő, a kisebben pedig az Osztrák-Magyar Monarchia. A történészek által „hosszú 19. századnak” nevezett korszak1 2 második fele valóban (ha a rendelkezésére álló idő rövidségét nézzük) páratlan fellendülést hozott. Kontinensünkön a nagy francia forradalommal kizökkent idő lehiggadni látszott. A Párizsban kezdődő politikai földrengés Bonaparte Napóleon révén érintette ugyan a német területeket, kevésbé Magyarországot és az orosz cár birodalmát egészen Moszkváig, de a társadalom mozdulatlan maradt. A forradalmi és a nemzeti háborúk 1870 után bő négy évtizedre elcsendesedtek. A németek bizonytalanságát és esetenkénti agresszivitását, a franciák félelmeit, a magyarok hirtelen fellángolását, majd ugyanolyan gyorsan magába roskadó reményeket felváltotta a békés építkezés. A politikai és a jogi keretek megszilárdultak és lehiggadtak a kedélyek is. A nemzetközi és a helyi erőviszonyok által megleckéztetett magyar elitnek az osztrákoktól és oroszoktól való félelme oldódott, és némileg csökkent a hazai nemzetiségi fóbiája is. A kiegyező magyar politikai vezető réteg lassan magára talált és biztosította a törvényi kereteket a polgárosodás számára. Sorra születnek a modern tőkés fejlődést segítő ipari, kereskedelmi, oktatási törvények és 1875-től 1890-ig, Tisza Kálmán miniszterelnökségének idején, az előbbre jutást oly gyakran leblokkolni képes politikai széthúzás is csökkenni látszott. Ugyanez vonatkozik a hely1 Hanák Péter (1993): Vállalkozók és alapítók, In: Polgárosodás és modernizáció a monarchiában. Műhely (külön szám) 5. 2 A nagy francia forradalommal kezdődő, és az I. világháborúval lezáruló korszakot szokták ezzel az elnevezéssel illetni. 13
