Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
III. Közélet, helyi politika 1888–1917
KÖZÉLET, HELYI POLITIKA 1888-1917 Az 1867-es kiegyezés után és Győr városában kezdetben még főleg 48-asokból álló tisztikar és bizottmány kezébe került a hatalom. Ezek a testületek kijelentették, hogy az 1848-as törvények alapján végzik a munkájukat.. Haladó intézkedéseket hoztak a közoktatásügyi reform megvalósítása érdekében. Sajnos, a baloldali vezetés nagyon rövid ideig tartott. Az új választási törvény alapján kormányhű személyek kerültek hatalomra, akik elfogadták a az ország további sorsát illetően. A 48-as eszmék, a függetlenség kérdése teljesen társadalmi útra terelődött, s csak a nehéz körülmények között élő lakosság, valamint a baloldali elemeket tömörítő 48-as és Függetlenségi Párt volt Kossuth politikájának egyedüli hazai hirdetője. Ez utóbbi Győrött igen jelentős tömegbefolyással rendelkezett, annyi ereje azonban nem volt, hogy megszerezze a hatalmat. Győrött 1888-ban Zechmeister Károlyt választják a város polgármesterévé, akinek működése kezdetével korszakváltás következik be a város társadalmi-gazdasági életében. Hivatalba lépésével szinte egyidőben választja a város törvény- hatósági bizottsága Kossuth Lajost közlelkesedéssel a város díszpolgárává „tekintettel nagy hazánkfia fényes múltjára és mindazon érdemeire, amelyeket hazánk önállósága és függetlensége alapjának letétele körül szerzett”. Zechmeister Károly a díszpolgári oklevél mellé Magyarország kormányzójához címezve egy levelet is mellékelt, melyben vázolva a reformküzdelmeket, kiemelte Kossuth szerepét. A városi közigazgatás mechanizmusának megváltoztatásában, a lakosság tájékoztatásában fontos szerepet szánt az 1889-től induló Győr város Hivatalos Értesítőjének. E rendszeresen megjelenő kiadvány a szorosan vett közigazgatási ügyek, intézkedések mellett a város kulturális és közhasznú intézményeiről, a társadalmi életben felmerült lényeges kérdésekről is hírt adott. A lelepleződött, súlyos sikkasztási ügy következményével együtt felért egy valóságos rendszerváltozással és oly mértékben újította meg az akkori hivatali vezetést, hogy annak kihatásai közel 50 évre meghatározták a város sorsát. Az akkor idekerült fiatal, szakképzett tisztviselői gárda alkotta a Zechmeistert követő polgármestereket — gondolunk itt elsősorban Wennes Jenőre, Farkas Mátyásra és Szauter Ferencre. Ok szintén végigjárva a szamárlétra minden fokát (anyakönyvvezető, jegyző, rendőrségi tanácsos), míg végül a város legmagasabb tisztségébe emelkedhettek. A példa nélküli fejlődés, amelyen Győr ebben az időszakban keresztülment, nem pusztán Zechmeister Károly egyszemélyi érdeme, hanem többeké, sokan éppen követői közül kiemelkedő szerepet játszottak ebben a küzdelemben. Az ő példáján nőttek fel, őt követték. Az új városvezetés által kezdeményezett várospolitika, melyet Zechmeister 1903- tól bekövetkezett hosszas betegsége alatt, majd 1906-ban történt nyugalomba vonulása után (melyet megelőzően azonban, ha csak két hétre is, de még visz- szatér hivatalába, hogy íróasztala mellől mehessen nyugalomba) utódja, Wennes Jenő változatlanul fog tovább vinni. Kezdettől fogva bőkezűen és olcsón adja a (szükség esetén vásárlással is gyarapítóit) városi telkeket az idetelepülni kívánó gyáraknak; víz- és gázvezetéket, valamint csatornázási lehetőséget. Elektromos III. 121
