Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)

Hegedűs Elemér: A gorlicei áttörés egyik hőse: vitéz lovag spondalungai Metz Rezső altábornagy

Hegedűs Elemér Érdemes megjegyezni, hogy nemes Riedl Lajos tüzér-altábornagy (1915. májusban ezredes)21 22 23 az áttörés tüzérparancsnoka, beadott kérvényének értékelése után 1927. október 5-én szintén megkapta a Rend Lovagkeresztjét. (Promóció száma: 193.) Metz altábornagy fia, Rudolf Viktor, 1911-ben Pozsonyban (ma: Bratislava, Szlo­vákia) elvégezte, a hadapródiskolát, zászlósként a császári és királyi 1. tiroli va­dászezredhez került. 1912-ben előlépett hadnagyi rendfokozatba. A háborúban III. O. Vaskorona Rend kitüntetést kapott. A Magyar Királyi Hadseregben századosi rendfokozatban előbb Kaposvárott, majd Esztergomban teljesített szolgálatot. Metz altábornagy unokája 1922. augusztus 22-én született. Fia, valószínűsíthetően a háborúban szerzett betegségben, fiatalon, 1923. január 23-án meghalt, Piliscsabán temették el. Metz Rudolf altábomagynak az 1916. októberi volhiniai védelmi ütközetekben tanúsított magatartásáért, az ottani tevékenységéért 1929-ben a Katonai Mária Te- rézia Rend Káptalanja megítélte a Tiszti Arany Vitézségi Érmet. A viselési engedélyt az 1929. december 21-én megjelent 4061 ein. 8/1930. HM. Sz. rendelettel kapta meg. Még ez év során kérte felvételét a Vitézi Rendbe is. A kapott kitüntetései erre feljogosították, kizáró ok nem volt, a szükséges okmányok átvizs­gálása megtörtént. Horthy kormányzó 1929. július 16-án vitézzé avatta.21 Ettől kezdve Rudolf keresztneve helyett a magyarosabb Rezsőt használta. Felesége 1932. április 5-én hunyt el. Még ebben az évben újra nősült; 1932. dec­ember 20-án almási Szalay Margit-Berta (1902-1989) úrasszonyt vette el. E házas­ságából született Rezső fia (1933) és Judit leánya (1934). A család Klotildligeten élt.24 A Magyarországon megújított katonai Mária Terézia Rend Káptalanéba - mely az első világháborúban a lovagkeresztet elnyertekből állt össze - meghívták spondalungai lovag Metz Rezső altábornagyot. Az első ülésre 1942. május 27-én került sor. Az első Káptalan összetételét nem érdektelen megismerni, az a követ­kező volt: Elnök: vitéz bulcsi Janky Kocsárd nya. vezérezredes. Tagjai: vitéz spondalungai lovag Metz Rezső nya. altábornagy, 21 Riedl Lajos (1869-1936) altábornagy. Tüzértisztként 1889. augusztus 18-án kapott hadnagyi rend­fokozatot. Az I. világháborúba ezredesi rendfokozatban, tüzérdandár parancsnokaként indult. Tábor­nokká 1918. november 1-jén lépett elő. Altábomagyi rendfokozattal 1922-ben nyugállományba ke­rült. 22 Az ezeréves határok védelmében 1914-1918. Budapest, 1934. passim. A Tiszti Arany Vitézségi Érem: IV. Károly rendelete alapján a Vitézségi Érem 1917. szeptember 15-től a tisztek részére is adományozhatóvá vált. A folyamodók számára a Katonai Mária Terézia Rend Káptalanja által hozott határozatok alapján ítélték meg az elismerést. 23 Vitézek albuma. Budapest, 1939. (Reprint: Budapest, 2003.) 24 Klotildliget ma Piliscsaba része, a két világháború között közigazgatásilag önálló település volt. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom