Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)

Hegedűs Elemér: A gorlicei áttörés egyik hőse: vitéz lovag spondalungai Metz Rezső altábornagy

A gorlicei áttörés egyik hőse

nai tevékenységét.8 Az ellenőrzések eredménye bizonyította Metz Rudolf ezredes parancsnoki alkalmasságát, rátermettségét. Az ezredes a trónörökös látóterébe került, ez további előmenetelét, megítélését lényegesen meghatározhatta.

A császári és királyi 19. gyalogezredet 1734. január 13-án gr. Pálffy Lipót ezredes (1716-1773), majd tábornagy alapította a császári-királyi dekrétum alapján.9 10 További tulajdonosai az alábbi személyek voltak: 1773-1786 között gr. D’Alton Richard táborszernagy (1732-1790); 1786-1810 között borbereki br. Alvinczi József tábornagy (1723-1810); 1813-1846 között hg. Hessen-Homburg Philipp tábornagy (1779-1846); 1847-1858 között hg. Karl Philipp zu Schwarzenberg táborszernagy (1802-1858). Ferenc József császár a Laxenburgban 1858. aug. 22-én kiadott, 26. számú hadparancsban a mindenkori trónörökösnek adta az ezredet. Rudolf korona- herceg 1858-1889 között; Ferenc Ferdinánd főherceg 1890-1914 között volt az ezred tulajdonosa, majd halála után 1914. október 12-étől Károly főherceg kapta a tisztséget. A gyalogezredből 1758-tól hét parancsnok kapta meg a katonai Mária Terézia rend lovagkeresztjét. Br. De Vins Josef (1758); borbereki br. Alvinczy József (1778); br. Davidovich Pál (1779); lilienbergi gr. Vetter Vencel (1802); br. Bartholemy Péter (1810); br. Stutterheim Ferenc (1813); Szentiványi Károly (1814). Alapításuktól kezdve a Habsburg Birodalom minden háborújában részt vettek; így harcoltak a franciák, a poroszok ellen, részt vettek a törökök elleni ütközetekben, a napóleoni háborúkban Mantovánál (1799), Piavénél (1809), Drezdánál és Lipcsénél (1813), továbbá az olaszok elleni csatákban Solferinonál (1859), Custozzánál (1866). Az ezred Győr, Moson és Veszprém vármegyékből, valamint Győr városból kapta a kiegészítését. A parolin színe: égszínkék, gomb színe: fehér volt.

Metz Rudolf (Rezső) ezredes 1912. május 1-jén vette át a parancsnokságot. Elődje a tábornoki rendfokozatba előléptetett Kari Woitzerdorfer (1858-1936), illetve a parancsnoksággal ideiglenesen megbízott jogi doktorátussal rendelkező, lovag Bardoff Károly (1865-1953) vezérkari ezredes volt. Az ezredtörzs, az L, II., IV. zászlóalj Bécsben, a III. zászlóalj Győrben állomásozott. Az ezredet 1912. év elején áthelyezték. A törzs és a II. zászlóalj Tolmeinbe (ma: Tolmin, Szlovénia), az I. zászlóalj Sesanoba, a IV. zászlóalj Karfreitbe (ma: Kobarid, Olaszország) települt át. A III. zászlóalj és a tartalék-kiképző zászlóalj továbbra is Győrben, a Teleki úti laktanyában állomásozott. Az ezred hadfogadó parancsnoksága is a laktanyában működött."'

Az áthelyezés lebonyolítása, az új hely elfoglalása, berendezkedés, a katonai élet kialakítása, az új állomány bevonultatása, kiképzése komoly munka elé állította a parancsnokot és tisztjeit. Feladataikat megoldották, mivel az ezred az elöljárói ellenőrzések és gyakorlatok során folyamatosan jó eredményeket ért el. Tolmeinben,

8 EÖTTEVÉNYI Ottó: Ferenc Ferdinánd. Budapest, 1991. passim.

11 WEISSENBACHER, Viktor: Geschichte des K. u. K. Infanterie Regimentes Nr. 19. Erzherzog Franz Ferdinand von Errichtung (1734-1896). Wien, 1896. passim.

10 Dislokation und Eintein lung des K. u. K. Heeres. Wien, 1912. passim.

39